Európa és az Egyesült Államok egyre inkább hasonlítanak egymásra, már ami a kihívásokat illeti. Mindkét fél csökkenő és öregedő népességgel küzd: az amerikai termékenységi ráta 1,6-ra zuhant, míg a németországi alig haladja meg az 1,4-et. Emellett a migráció is feszültségeket okoz. Németország lakosságának 20 százaléka már külföldről érkezett, míg az Egyesült Államokban ez az arány 15 százalék, amely történelmi csúcsot jelent.
Az elmúlt évek terrorcselekményei is rávilágítanak a biztonsági problémákra. 2024. december 20-án egy migráns egy kocsival hajtott a magdeburgi karácsonyi tömegbe, hat ember életét kioltva és 299-et megsebesítve. Tizenegy nappal később New Orleansban egy iszlamista migráns támadt az ünneplőkre, 15 halottat hagyva maga után.
Mindeközben a két kontinens energiaválsággal is küzd. Németországban az energiaárak négyszer magasabbak, mint az Egyesült Államokban, miközben az amerikai hadsereg erőforrásai is megcsappantak: több mint 40 ezer főnyi hiány van az újonnan besorozott katonákból.
Joe Biden kontra Donald Trump
A New York Post véleménycikke élesen bírálja a Biden-adminisztráció támogatási politikáját. A ciprusiakat, görögöket és izraelieket érintő közös gázvezetékprojekt leállítása éppúgy akadályozta Európa energiaönállóságát, mint ahogy az amerikai LNG-terminálok bővítésének megtagadása is. Biden gyakran hangoztatta a NATO megerősítését, de az amerikai hadsereg valóságos forráshiányai miatt ezek az ígéretek nem váltak valóra.
Trump ezzel szemben már korábban is hangoztatta: a fosszilis energiahordozók termelésének fokozása nemcsak az Egyesült Államok gazdasági fellendülését biztosítaná, hanem Európa energiaéhségének csökkentését és az európai szövetségesek támogatását is.
A Trump-adminisztráció idején Európa balliberális része kritikus volt az amerikai elnökkel szemben, aki hangosan kritizálta az alacsony védelmi kiadásokat. Az orosz–ukrán konfliktus azonban igazolta Trump álláspontját: az európai NATO-tagállamok végül kénytelenek voltak növelni védelmi költségvetésüket.
A New York Post szerint Európának a Trump-féle politikát kell követnie. A genderlobbi helyett egy erősebb, határozottabb amerikai haderő lehet a megoldás.
Együttes megoldások a globális fenyegetésekkel szemben
A cikk szerzője szerint Európa és az Egyesült Államok számára közös fenyegetéseket jelent Kína növekvő katonai ereje és Irán nukleáris ambíciói. Mindkét kontinens számára kulcsfontosságú, hogy a kereskedelmi egyenlőtlenségeket megszüntessék Kínával szemben.
Trump politikája egy erősebb szövetségi rendszert ígér, amely nemcsak a védelmi kiadások növelését, hanem az érdekek egyensúlyának helyreállítását is magában foglalja.
A cikk szerint Európa már nem az a kontinens, amely 2017-ben kritikával illette Trumpot. Ma sokan felismerik, hogy az amerikai elnökök közül Trump az, aki hajlandó volt radikális lépéseket tenni a status quo megváltoztatásáért.
A Biden-adminisztráció alatt szerzett csalódások után Európa örülni fog Trump visszatérésének – még akkor is, ha ez egyesek számára nem őszinte lelkesedésből fakad.
Trump visszatérése nemcsak az amerikai belpolitikára, hanem a transzatlanti kapcsolatokra is radikális hatással lehet. A következő évek döntenek arról, hogy az Egyesült Államok és Európa között kialakulhat-e egy olyan szövetség, amely nemcsak reagál a globális fenyegetésekre, hanem aktívan formálja is a jövő világrendjét.
Borítókép: Donald Trump megválasztott amerikai elnök (Fotó: AFP)
