Olaf Scholz német kancellár retorikája jelentősen megváltozott a migrációval kapcsolatban, miután egy afgán férfi halálos késelést követett el Dél-Németországban. Az eset, amely két halálos áldozatot követelt – köztük egy kétéves kisfiúét –, megrázta a német közvéleményt, és kiemelt figyelmet kapott a február 23-i választások előtt, ahol a migráció kulcsfontosságú kérdéssé vált.
Elegem van abból, hogy néhány hetente ilyen erőszakos bűncselekményeket követnek el olyan emberek, akik védelmet keresve jöttek hozzánk
– nyilatkozta a kancellár. Hozzátette: A félreértelmezett toleranciának nincs helye itt.
Németországot elárasztották a migránsok
A 28 éves afgán gyanúsított 2022 végén érkezett Németországba, és menedékjogot kért. Joachim Hermann bajor belügyminiszter szerint a férfit korábban pszichiátriai intézetben kezelték, és a hatóságok szerint a mentális betegség szerepet játszhatott a támadásban.
A gyanúsított 2024 decemberében jelezte, hogy el akarja hagyni Németországot, de végül az országban maradt.
Scholz azonnali vizsgálatot követelt az ügyben, feltéve a kérdést, hogy miért maradt a gyanúsított Németországban.
A hatóságoknak sürgősen ki kell vizsgálniuk, miért volt még itt a támadó, és azonnali következményeket kell levonni
– hangsúlyozta.
A kancellár szokatlanul erős szavai akkor hangzottak el, amikor politikai ellenfelei keményen bírálják kormánya migrációs politikáját. Alice Weidel, a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) kancellárjelöltje sem késlekedett támadni a Bajorországot irányító konzervatív Keresztényszociális Uniót (CSU).
Remigráció most!
– írta Weidel egy bejegyzésben az X-en, a tömeges kitoloncolás politikájára utalva.
Az AfD egyik fő választási üzenete, hogy a bűnözés összefügg a migrációval, és a hagyományos pártok képtelenek fenntartani a közbiztonságot.
Friedrich Merz, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje szintén a migráció csökkentését és a biztonság növelését ígéri. A közvélemény-kutatásokban a konzervatívok vezetnek harminc százalékkal, míg az AfD a második 21 százalékkal.
A kancellár is keményebb hangnemre vált
Scholz hangvétele a késelés után eltér korábbi reakcióitól hasonló erőszakos események kapcsán. Egy 2024 augusztusi, iszlamista indíttatású támadás után Solingenben, ahol egy szíriai menedékkérő volt az elkövető, a kancellár még a szigorúbb fegyvertörvényeket hangsúlyozta megoldásként.
Decemberben, amikor egy karácsonyi vásáron történt támadás Magdeburgban hat halálos áldozatot követelt, Scholz egységre szólított fel:
Ne hagyjuk, hogy a gyűlölet megosszon minket.
A szerdai késelésben elhunyt kétéves gyermek marokkói származású volt, Hermann szerint. A támadásban egy 41 éves férfi is életét vesztette, akiről a hatóságok úgy vélik, hogy járókelőként próbálta megvédeni a gyermekeket.
Jelenleg a gondolkodás nagyon is abba az irányba mutat, hogy nyilvánvalóan mentális betegség állhat a háttérben
– nyilatkozta Hermann a támadóról.
Az eset kapcsán egyre többekben merül fel a kérdés, hogy Németország mennyire képes hatékonyan kezelni a migrációt, illetve hogy milyen mértékben kell szigorítani a bevándorlási és menekültügyi eljárásokat.
Olaf Scholz úgy tűnik, hogy egyensúlyozni próbál a küszöbön álló választások előtt.
Az elkövetkező hetekben várhatóan folytatódni fog a heves vita a migrációs politikáról Németországban. A választók pedig február 23-án az urnáknál dönthetnek arról, melyik megközelítést tartják a legmegfelelőbbnek Németország jövője szempontjából.
Borítókép: A tűzoltóság és a mentőszolgálat járművei a bűncselekmény helyszínének közelében parkolnak Németországban (Fotó: AFP)
