Soros György ismét reflektorfénybe került, miután átvehette a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Elnöki Szabadság-érdemrendet az általa végzett „filantróp tevékenységért” és a „globális emberi jogok támogatásáért”. Az elismerés, amelyet sokan méltatásként értékeltek, valójában újabb viták tárgyává tette a magyar származású amerikai milliárdos életútját.
Fotó: AFP
Soros több évtizede meghatározó alakja a nemzetközi politikai és gazdasági színtérnek, miközben tevékenysége legalább annyi kritikát váltott ki, mint amennyi dicséretet. A kitüntetés apropóján érdemes alaposabban megvizsgálni, milyen eszközökkel és hatással formálta a világot Soros György – és milyen árat fizetett érte az emberiség.
Soros György globális birodalmának születése
Soros György, a magyar származású amerikai milliárdos, az elmúlt évtizedekben az emberi jogi és társadalmi ügyek finanszírozásának egyik legnagyobb szereplőjévé vált. Nyílt Társadalom Alapítványa (Open Society Foundations, OSF) 1984-es megalapítása óta több milliárd dollárt fordított világszerte olyan szervezetek és programok támogatására, amelyek az általa megálmodott és elképzelt „nyílt társadalom” eszméjét hirdetik.
A kezdeti célok – mint az oktatás támogatása és az emberi jogok előmozdítása – mára politikai befolyásolással és világszintű manipulációval keveredtek.
Az OSF csak 2018-ban több mint 600 pénzügyi juttatást biztosított Európában, miközben Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában is több száz szervezetet finanszírozott, amelyek Soros eszméit képviselik.
Spekuláció és valuták bedöntése
Soros legnagyobb sikereit és botrányait pénzügyi spekulációi hozták. A brit font 1992-es „fekete szerdán” történt bedöntése a modern pénzügyi történelem egyik legnagyobb spekulációs akciója volt. A Bank of England akkoriban megpróbálta stabilan tartani a font árfolyamát, de Soros, több milliárd dollárt mozgatva, mesterséges nyomást gyakorolt a brit valutára.
Az eredmény: a font értéke 25 százalékkal csökkent egyetlen nap alatt, az Egyesült Királyság gazdaságát pedig 30 milliárd font veszteség érte.
Hasonló taktikával manipulálta az orosz rubelt, amely gazdasági instabilitást idézett elő Oroszországban az 1990-es évek végén. Magyarországon az OTP Bank elleni támadása keltett felháborodást, amikor a részvénypiacon végrehajtott manipulációval próbálta leértékelni az ország legnagyobb pénzintézetének részvényeit. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 489 millió forintos büntetést szabott ki Soros cégére.
Soros György hálózata Észak-Macedóniában a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül évtizedek óta aktívan befolyásolja az ország politikai és társadalmi életét.
A színes forradalom során a nemzeti kormány megdöntését célzó tüntetések, valamint a külföldről finanszírozott civil szervezetek és politikai manőverek a határok megnyitására és a konzervatív értékek felszámolására törekedtek. A folyamatok egyértelműen azt mutatják, hogy a külső beavatkozások az ország belső instabilitásának kihasználásával Soros érdekérvényesítését szolgálták.
Soros és az ENSZ: befolyás a nemzetközi szervezetek felett
Soros hatalma nem csak a pénzügyi piacokon érzékelhető. Az ENSZ emberi jogi testületeiben és más nemzetközi szervezetekben is jelentős befolyással bír. A Valeurs actuelles francia hetilap tényfeltáró cikke szerint Soros alapítványai jelentős mértékben finanszírozzák az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát és az Emberi Jogok Európai Bíróságát.
Az ilyen típusú finanszírozás lehetővé teszi, hogy Soros befolyásolja a nemzetközi jogi normákat és döntéseket, amelyek sok esetben politikai érdekeket szolgálnak.
Grégor Puppinck, az emberi jogi szervezetek finanszírozását vizsgáló szakértő szerint az OSF több mint 1,5 millió dollárt biztosított az ENSZ különleges előadóinak, akik jelentéseikkel világszerte politikai és társadalmi változásokat idéztek elő. Ezek a jelentések jogi hivatkozási alapként szolgálnak az ENSZ más testületeiben és a nemzetközi bíróságokon, tovább növelve Soros befolyását – írta meg a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Egyetemi hálózat és az új generációk formálása
Soros 2020-ban bejelentette a Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózat (OSUN) megalapítását, amelyet egymilliárd dollárral támogatott. A globális oktatási kezdeményezés célja, hogy összekapcsolja a világ egyetemeit és a nyílt társadalom eszméjének képviseletére ösztönözze őket.
Kritikusai szerint azonban az OSUN nem más, mint egy politikai eszköz, amely az új generációkat Soros ideológiájának szolgálatára neveli.
A Human Rights Watch igazgatója, Kenneth Roth szerint az OSUN válasz az illiberális rendszerek terjedésére. Ugyanakkor több ország vezetői, köztük Magyarország és Lengyelország, azzal vádolták Sorost, hogy hálózatán keresztül beavatkozik a belpolitikájukba és destabilizálja a konzervatív kormányokat – olvasható a V4NA cikkében.
A világ minden szegletében jelen van
Soros hálózata nem ismer határokat. Az Egyesült Államokban 2018-ban 571 szervezetet támogatott, összesen több mint 32 millió dollárral. Ezek között olyan, bevándorláspárti és LMBTQ-jogokat támogató szervezetek találhatók, mint a Tides Foundation vagy a Campaign for Black Male Achievement.
A térkép egyértelműen mutatja, hogy Soros György elsősorban az Egyesült Államok keleti partvidékére összpontosítja támogatásait, ami érthető, hiszen ezen a területen található Washington is:
Dél-Amerikában az OSF különösen aktív volt Brazíliában és Kolumbiában. Az Amnesty International venezuelai irodája például 75 ezer dollárt kapott, míg a brazil Anis – Instituto de Bioetica társadalmi vitákat finanszírozott az abortuszról.
Afrikában Soros szervezetei a szexuális kisebbségek jogait támogatták, miközben a menekültek és migránsok támogatására is jelentős összegeket költöttek.
Bírálatok és botrányok
Soros tevékenysége nemcsak politikai és gazdasági következményekkel járt, hanem számos botrányt is okozott. A brit font bedöntése mellett Sorost bennfentes kereskedelemért elítélték Franciaországban, amikor a Société Générale részvényeivel manipulált. Bár Soros tagadta a vádakat, az ügy csak tovább erősítette róla a spekuláns képet.
Kritikusai szerint Soros a filantrópia álcája alatt valójában politikai célokat hajt végre. A migráció támogatása, a nemzeti szuverenitás elleni kampányok és az LMBTQ-jogok előtérbe helyezése mind Soros globális agendájának részei.
A milliárdos azonban mindig is tagadta, hogy politikai céljai lennének, és azt állítja, hogy minden tevékenysége az emberi jogok előmozdítására irányul.
Borítókép: Soros György (Fotó: AFP)
