Donald Trump beiktatása már most az érdeklődés középpontjában áll, nem csupán a politikai és társadalmi kontextus miatt, hanem azért is, mert a ceremóniát rendhagyó körülmények kísérik. A zászlók az esemény ideje alatt félárbócra eresztve lobognak majd Jimmy Carter egykori amerikai elnök emlékére, aki nemrég hunyt el, százéves korában. Joe Biden jelenlegi elnök rendelete alapján a gyászidőszak 30 napig tart, ami Trump hivatali idejének első hetére is kihat.
Ez az esemény újabb fejezettel bővíti az amerikai elnöki beiktatások hosszú sorát, amelyek során számos furcsaság és emlékezetes pillanat adódott. Ezek a ceremóniák nem csupán protokolláris események, hanem az amerikai történelem jelentős kulturális lenyomatai.
Trump beiktatása félárbócra eresztett zászlókkal
Az amerikai zászló félárbócra engedése hagyományosan a nemzeti gyász kifejezése, amelyet elnöki rendelet írhat elő. A jelenlegi esetben Joe Biden elnök által elrendelt 30 napos gyász Jimmy Carter elhalálozása miatt Trump beiktatására is átnyúl.
A zászlók félárbócon maradnak egészen január 28-ig, hacsak Trump nem dönt úgy, hogy hivatali idejének kezdetével felülírja a rendeletet.
Történelmi példa is akad arra, hogy egy elnök megváltoztatta a gyászidőszakot: Richard Nixon 1973-ban Lyndon B. Johnson halála után félárbócra engedte a zászlókat, de a vietnámi hadifoglyok szabadulásának tiszteletére egy napra felhúzatta azokat.
Emlékezetes pillanatok a beiktatások történetéből
A beiktatások során számos emlékezetes és gyakran meglepő esemény történt, amelyek még ma is témát szolgáltatnak a történelem iránt érdeklődőknek. George Washington első beiktatásánál például kiderült, hogy nincs kéznél Biblia, így egy közeli szabadkőműves páholyból kellett kölcsönkérni egyet.
Andrew Jackson 1829-es beiktatása pedig káoszba fulladt, amikor a Fehér Házban tartott nyilvános fogadás tömegverekedéssé vált, amely során bútorok törtek össze, és maga az elnök is az ablakon keresztül menekült.
William Henry Harrison a leghosszabb beiktatási beszédével írt történelmet: 8445 szavas szózatát két órán keresztül mondta a dermesztő hidegben, kabát nélkül. Az eredmény: egy hónap múlva elhunyt tüdőgyulladásban.
Időjárás és technikai nehezítő körülmények
Az időjárás gyakran központi szerepet játszott a beiktatásokon. Ulysses S. Grant második beiktatásán –18 fokos hidegben zajlott a ceremónia, ahol még a vendégek pezsgője is megfagyott.
John F. Kennedy beiktatása előtt a hóakadályok miatt sokan nem értek oda a ceremóniára, az esemény napján pedig az elektromos rendszerek hibája miatt kigyulladt a pódium.
A technikai hibák is okoztak meglepetéseket. Kennedy beiktatásán a költő Robert Frost képtelen volt felolvasni előre megírt versét a napfény vakító tükröződése miatt, így egy másik, fejből ismert költeményt szavalt el.
Protokoll és egyedi döntések
Jimmy Carter beiktatása azzal tűnt ki, hogy a hagyományos elnöki limuzint hátrahagyva gyalog vonult végig az ünnepi menetben, hogy a „nép elnökeként” mutatkozzon meg. Dwight D. Eisenhower az elnöki esküt követően egy improvizált imát mondott, még Barack Obama 2009-es beiktatásán egy hibásan elmondott eskü miatt másnap meg kellett ismételni a ceremóniát.
Szomorú beiktatások és nemzeti kihívások
Néhány beiktatás szomorú eseményekkel vagy éppen nemzeti krízishelyzetekkel esett egybe. Franklin Pierce 1853-as eskütételét fájdalmas családi tragédia árnyékolta be, amikor fia néhány nappal korábban balesetben elhunyt.
Franklin D. Roosevelt negyedik beiktatását 1945-ben a háború és a saját gyenge egészségi állapota jellemezte, amelyet sokan összehasonlítottak Woodrow Wilson betegeskedésével.
Borítókép: Az amerikai zászló félárbócra eresztve lobog a Fehér Ház közelében, Jimmy Carter volt amerikai elnök tiszteletére (Fotó: AFP)