Davosban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legalább kétszázzer katonát kért egy esetleges békefenntartó misszióhoz. Az ukrán elnök szerint ennél kevesebb „olyan, mint a semmi”. Olaf Scholz német kancellár és Donald Trump új amerikai elnök máris elutasította a békefenntartó csapatok küldését, írja a Junge Freiheit.
Az esetleges békefenntartó csapatokról szóló vitát Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte. Ő vetette fel az orosz–ukrán háború utáni tűzszünet esetére egy európai vezetésű védelmi erő bevetésének ötletét. Szakértők szerint ennek az Egyesült Államok támogatása nélkül kellene megvalósulni, tekintettel arra, hogy Trump elnök már a beiktatása előtt világossá tette, hogy nem fog amerikai katonákat küldeni Ukrajnába.
Németország megosztott
Macron nemrégiben Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel beszélt a bevetés lehetséges forgatókönyveiről. Zelenszkij Macronnal a múlt héten nyugati kontingensekről és védelmi csomagokról is tárgyalt.
A Kreml azt közölte: „túl korai még békefenntartó erőkről beszélni”.
Míg Scholz a békefenntartó csapatokról szóló vitát jelenleg nem tartja időszerűnek, párttársa, Boris Pistorius védelmi miniszter és Annalena Baerbock külügyminiszter nem zárja ki a német részvételt. A Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban Pistorius kifejtette, hogy Németországnak a legnagyobb európai NATO-partnerként felelőssége van. A demilitarizált övezet biztosítása egy lehetséges feladat, amelyet a tűzszünet után meg kell vitatni. Baerbock pedig már decemberben jelezte, hogy német katonák is részt vehetnek egy békefenntartó nemzetközi kötelékben.
Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellárjelölt korábban arról beszélt, hogy Németország békefenntartó műveletekben való részvételéhez egyértelmű nemzetközi jogi felhatalmazás szükséges, hangsúlyozva, hogy ehhez Oroszország beleegyezése elengedhetetlen.
Egy esetleges brit részvételről pedig Alan West korábbi admirális és Gordon Brown korábbi brit miniszterelnök biztonsági tanácsadója az Independent brit napilapnak azt nyilatkozta: „Jelenleg meghaladja a brit haderő lehetőségeit, hogy békefenntartókat küldjön Ukrajnába az orosz–ukrán háború lezárása után.”