Az elmúlt évek tehetetlen kapkodását most már hisztihangulat vette át Nyugaton. Európa háborúparti vezetői kapkodva próbálnak helyet szerezni a tárgyalóasztalnál, kérdés viszont az, hogy ez egyáltalán sikerülhet-e nekik, de egy biztos, megpróbálják. Teszik ezt annak ellenére, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt a kontinens gazdasága süllyed, míg az orosz–ukrán háború emberek tömegének életébe került. Úgy tűnik Brüsszel és a nyugati vezetők eljátszották a lehetőségeiket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is erről beszélt Moszkvában.
A mostani párizsi tárgyalás célja, hogy az európai vezetők megpróbálják meggyőzni az amerikai elnököt arról, hogy értékes partnerek. Ennek bizonyítéka, hogy az európai politikusok egymás után jelentik be, hogy hajlandóak katonákat küldeni Ukrajnába békefenntartónak. Sir Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Királyság „kész és hajlandó csapatokat küldeni a terepre”
Európa vezetői ugyanakkor továbbra sem veszik észre, hogy már nem ők diktálnak.
Az elmúlt lassan három év háborús narratívája után továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Kijev is vegyen részt közvetlenül a tűzszüneti tárgyalásokban. Régóta fenntartják azt a nézetet, hogy „Ukrajnáról nem lehet döntéseket hozni Ukrajna nélkül”.
Azt a tényt viszont figyelmen kívül hagyják a háború barátai Párizsban, hogy Amerikában már nem Joe Biden, hanem Donald Trump az elnök. Trump pedig kijelentette, hogy véget vet a szenvedésnek és a harcoknak. Washington tárgyalásokat kezdett Moszkvával.
De Európa számára ennél sokkal több is forog kockán.
Nem minden európai ország vesz részt ugyanakkor a hétfői csúcstalálkozón. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Dánia – amely várhatóan képviseli a balti és északi országokat, valamint Brüsszel és a NATO képviselője.
A párizsi találkozó nagy része a hírek szerint a csapatok Ukrajnába küldésének kérdésére is összpontosít majd a tűzszünet után.
A megvitatott ötlet nem békefenntartó csapatokra, hanem egy „biztonságérzetet nyújtó erőre” vonatkozik, amely egy esetleges tűzszüneti vonal mögött, nem pedig rajta lenne állomásoztatva, írja a BBC.
