Az elmúlt évek tehetetlen kapkodását most már hisztihangulat vette át Nyugaton. Európa háborúparti vezetői kapkodva próbálnak helyet szerezni a tárgyalóasztalnál, kérdés viszont az, hogy ez egyáltalán sikerülhet-e nekik, de egy biztos, megpróbálják. Teszik ezt annak ellenére, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt a kontinens gazdasága süllyed, míg az orosz–ukrán háború emberek tömegének életébe került. Úgy tűnik Brüsszel és a nyugati vezetők eljátszották a lehetőségeiket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is erről beszélt Moszkvában.
A mostani párizsi tárgyalás célja, hogy az európai vezetők megpróbálják meggyőzni az amerikai elnököt arról, hogy értékes partnerek. Ennek bizonyítéka, hogy az európai politikusok egymás után jelentik be, hogy hajlandóak katonákat küldeni Ukrajnába békefenntartónak. Sir Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Királyság „kész és hajlandó csapatokat küldeni a terepre”
Európa vezetői ugyanakkor továbbra sem veszik észre, hogy már nem ők diktálnak.
Az elmúlt lassan három év háborús narratívája után továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Kijev is vegyen részt közvetlenül a tűzszüneti tárgyalásokban. Régóta fenntartják azt a nézetet, hogy „Ukrajnáról nem lehet döntéseket hozni Ukrajna nélkül”.
Azt a tényt viszont figyelmen kívül hagyják a háború barátai Párizsban, hogy Amerikában már nem Joe Biden, hanem Donald Trump az elnök. Trump pedig kijelentette, hogy véget vet a szenvedésnek és a harcoknak. Washington tárgyalásokat kezdett Moszkvával.
De Európa számára ennél sokkal több is forog kockán.
Nem minden európai ország vesz részt ugyanakkor a hétfői csúcstalálkozón. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Dánia – amely várhatóan képviseli a balti és északi országokat, valamint Brüsszel és a NATO képviselője.
A párizsi találkozó nagy része a hírek szerint a csapatok Ukrajnába küldésének kérdésére is összpontosít majd a tűzszünet után.
A megvitatott ötlet nem békefenntartó csapatokra, hanem egy „biztonságérzetet nyújtó erőre” vonatkozik, amely egy esetleges tűzszüneti vonal mögött, nem pedig rajta lenne állomásoztatva, írja a BBC.
Az európai csapat jelenlétének célja háromrétű lenne. Üzenet küldése az ukránoknak: hogy nem egyedül vannak. Egy másik üzenet az Egyesült Államoknak, hogy megmutassák, Európa „teszi a dolgát” saját kontinense védelmében, és az utolsó üzenet Moszkvának, hogy figyelmeztesse, ha megszegi egy esetleges tűzszünet feltételeit, akkor nem csak Kijevvel kell szembenéznie.
De ez ellentmondásos koncepció, és biztos nem lesz népszerű a szavazók körében. Olaszországban például a megkérdezettek ötven százaléka nem akar több fegyvert küldeni Ukrajnába, nemhogy fiait, lányait, nővéreit és testvéreit oda.
A háborúpárti országok ötletével kapcsolatban azonban továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés. Ezek közül csak néhány:
Hány katonát kellene küldenie minden európai országnak, mennyi ideig, és kinek a parancsnoksága alatt? Mi lenne a küldetésük – például ha Oroszország megszegné egy megállapodott tűzszünet feltételeit, azt jelentené-e, hogy az európai katonák közvetlenül háborúban állnának Oroszországgal? Támogatná őket az Egyesült Államok ebben az esetben?
Trump miatt pánikban a háborúpárti politikusok
Donald Trump és adminisztrációja egyértelmű és világos üzenetet küldött Európának. A kontinensnek jóval nagyobb felelősséget kellene vállalnia Kijev támogatásában. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanakkor inkább az orosz–ukrán háború befejezésére és a költségek csökkentésére helyezné a hangsúlyt.
Washington elzárná a pénzcsapokat, így pánikba este azok, akik folytatni akarják európai pénzen a háborút.
A vérontásnak véget kell vetni, és ennek a háborúnak véget kell vetni. Ezt mondta az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban Donald Trump védelmi minisztere. Pete Hegseth kiemelte:
Trump elnök világossá tette, hogy a harcok leállítása és a tartós béke elérése a legfőbb prioritás. Szándéka, hogy diplomáciai úton véget vessen ennek a háborúnak, és mind Oroszországot, mind Ukrajnát az asztalhoz ültesse. Az amerikai védelmi minisztérium pedig segíteni fog ennek a célnak az elérésében
Hegseth kemény kritikát fogalmazott meg a szövetségeseikkel szemben is. Úgy fogalmazott: A NATO nagyszerű szövetség, a történelem legsikeresebb védelmi szövetsége, de ahhoz, hogy a jövőben is fennmaradjon, partnereinknek sokkal többet kell tenniük Európa védelméért.
Lavrov: Európának nincs helye az asztalnál
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is kétségét fejezte ki afelől, hogy Európa milyen szerepet tölthet be az ukrajnai béketárgyalásokon. A szerb külügyminiszterrel, Marko Gyuriccsal folytatott megbeszélések utáni sajtótájékoztatón elmondta:
Nem tudom, mit keresnének a tárgyalóasztalnál az európaiak. Ha olyan ravasz ötletekkel rukkolnának elő, mint a konfliktus befagyasztása, miközben a maguk szokásos módján, erkölcsük és szokásaik szerint a háború folytatását tervezik, akkor minek is hívjuk meg őket?
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Európának már volt lehetősége részt venni a tárgyalási folyamatban:
A kívánságukat már többször is teljesítettük
– hangsúlyozta. Említést tett a 2014-es megállapodásról, valamint a minszki megállapodásokról is.
Időre volt szükségük ahhoz, hogy felfegyverezzék Ukrajnát. Ezek voltak a lehetőségeik
– tette hozzá a külügyminiszter.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij (B-J) ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke (Fotó: AFP)
