A tehetetlen háborúpárti elit próbálja bizonyítani a saját fontosságát

Pánikba estek Európa háborúpárti vezetői. A hétfőn Párizsban sietve összehívott biztonsági csúcstalálkozó ékes bizonyítéka ennek. Még mindig próbálják feldolgozni, hogy az Egyesült Államok nem hívta meg őket az Oroszországgal folytatott, Ukrajna jövőjéről szóló tárgyalásokra. Donald Trump amerikai elnök vasárnap kijelentette, hogy hamarosan találkozhat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy fogalmazott: Nem tudom, mit keresnének a tárgyalóasztalnál az európaiak.

Az európai csapat jelenlétének célja háromrétű lenne. Üzenet küldése az ukránoknak: hogy nem egyedül vannak. Egy másik üzenet az Egyesült Államoknak, hogy megmutassák, Európa „teszi a dolgát” saját kontinense védelmében, és az utolsó üzenet Moszkvának, hogy figyelmeztesse, ha megszegi egy esetleges tűzszünet feltételeit, akkor nem csak Kijevvel kell szembenéznie. 

De ez ellentmondásos koncepció, és biztos nem lesz népszerű a szavazók körében. Olaszországban például a megkérdezettek ötven százaléka nem akar több fegyvert küldeni Ukrajnába, nemhogy fiait, lányait, nővéreit és testvéreit oda.

A háborúpárti országok ötletével kapcsolatban azonban továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés. Ezek közül csak néhány:

Hány katonát kellene küldenie minden európai országnak, mennyi ideig, és kinek a parancsnoksága alatt? Mi lenne a küldetésük – például ha Oroszország megszegné egy megállapodott tűzszünet feltételeit, azt jelentené-e, hogy az európai katonák közvetlenül háborúban állnának Oroszországgal? Támogatná őket az Egyesült Államok ebben az esetben?

Trump miatt pánikban a háborúpárti politikusok

Donald Trump és adminisztrációja egyértelmű és világos üzenetet küldött Európának. A kontinensnek jóval nagyobb felelősséget kellene vállalnia Kijev támogatásában. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanakkor inkább az orosz–ukrán háború befejezésére és a költségek csökkentésére helyezné a hangsúlyt. 

Washington elzárná a pénzcsapokat, így pánikba este azok, akik folytatni akarják európai pénzen a háborút.

A vérontásnak véget kell vetni, és ennek a háborúnak véget kell vetni. Ezt mondta az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban Donald Trump védelmi minisztere. Pete Hegseth kiemelte:

Trump elnök világossá tette, hogy a harcok leállítása és a tartós béke elérése a legfőbb prioritás. Szándéka, hogy diplomáciai úton véget vessen ennek a háborúnak, és mind Oroszországot, mind Ukrajnát az asztalhoz ültesse. Az amerikai védelmi minisztérium pedig segíteni fog ennek a célnak az elérésében

Hegseth kemény kritikát fogalmazott meg a szövetségeseikkel szemben is. Úgy fogalmazott: A NATO nagyszerű szövetség, a történelem legsikeresebb védelmi szövetsége, de ahhoz, hogy a jövőben is fennmaradjon, partnereinknek sokkal többet kell tenniük Európa védelméért. 

Russian Foreign Minister Sergei Lavrov asked on Monday why Europe would be invited to join possible talks on a peace settlement in Ukraine if European politicians want the war to carry on. pic.twitter.com/osohIvtvT8

— ZeeusNews (@ZeeusNews) February 17, 2025

Lavrov: Európának nincs helye az asztalnál

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is kétségét fejezte ki afelől, hogy Európa milyen szerepet tölthet be az ukrajnai béketárgyalásokon. A szerb külügyminiszterrel, Marko Gyuriccsal folytatott megbeszélések utáni sajtótájékoztatón elmondta: 

Nem tudom, mit keresnének a tárgyalóasztalnál az európaiak. Ha olyan ravasz ötletekkel rukkolnának elő, mint a konfliktus befagyasztása, miközben a maguk szokásos módján, erkölcsük és szokásaik szerint a háború folytatását tervezik, akkor minek is hívjuk meg őket?

A miniszter emlékeztetett arra, hogy Európának már volt lehetősége részt venni a tárgyalási folyamatban: 

A kívánságukat már többször is teljesítettük

 – hangsúlyozta. Említést tett a 2014-es megállapodásról, valamint a minszki megállapodásokról is.  

Időre volt szükségük ahhoz, hogy felfegyverezzék Ukrajnát. Ezek voltak a lehetőségeik

 – tette hozzá a külügyminiszter.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij (B-J) ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke (Fotó: AFP)