A terv feltétele, hogy Donald Trump beleegyezik abba, hogy az európai haderő amerikai támogatást kapjon, beleértve az amerikai repülőgépeket és hírszerzést, és elsősorban Ukrajna légterét és a Fekete-tengert felügyelné, írja a Bloomberg.
A terv, amelynek részleteiről még folynak a tárgyalások, valószínűleg kevesebb mint 30 ezer európai katonát igényelne, akiket Ukrajna nagyvárosaiba, kikötőibe és a kritikus nemzeti infrastruktúráihoz telepítenének, mondták a tisztviselők. Az európai csapatokat nem küldenék az ország keleti részére, ahol a leghevesebbek a harcok Ukrajna és a megszálló orosz erők között.
Az Egyesült Királyság és Franciaország jelenleg más európai nemzeteket próbál meggyőzni arról, hogy személyzettel és felszereléssel lássák el a haderőt. Keir Starmer brit miniszterelnök a jövő héten Washingtonba látogat, hogy megpróbálja meggyőzni Trumpot a beleegyezésről.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Oroszország nem fogad el európai csapatokat békefenntartóként Ukrajnában. Az Egyesült Államok korábban kizárta, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, jelezte, hogy szerinte Európának kell felelősséget vállalnia a kontinens biztonságáért, és kijelentette, hogy az európai békefenntartókra nem terjedne ki a NATO kollektív védelmi megállapodása, ha megtámadnák őket.
Az európai országok most megpróbálják létrehozni a „hajlandóság koalícióját”, amely elrettentőleg hatna az orosz támadásokkal szemben, egészen egy teljes, több mint 100 000 katonából álló, a frontvonal mentén telepített békefenntartó erőig. Nyugati tisztviselők szerint a brit–francia terv a határ technikai ellenőrzésére összpontosítana.
Kicsi a hajlandóság
Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Lengyelország egyaránt elutasította a csapatok felajánlását. Olaszország szkeptikusan nyilatkozott, míg a német kormány szerint túl korai lenne elkötelezni magukat.
Boris Pistorius német védelmi miniszter az uniós tisztviselők körében elterjedt háborúpárti véleményt hangoztatta, akiket nem győzött meg, hogy Putyin valóban hajlandó abbahagyni a harcokat, és akiket aggasztanak azok az engedmények, amelyeket az Egyesült Államok hajlandó tenni Oroszországnak. Attól tartanak, hogy Európára hárul majd a felelősség egy olyan ukrajnai megállapodás ellenőrzéséért, amely fölötte köttetett meg, amit Pistorius „teljesen elfogadhatatlannak” nevezett.
A brit–francia terv szerint a repülőgépeket Lengyelországban és Romániában, a szárazföldi erőket pedig a keleti határaikon helyeznék el, hogy szükség esetén gyorsan bevethetőek legyenek Ukrajnában. Drónokat, műholdakat, hírszerző és megfigyelő repülőgépeket használnának, és két különítményt is bevetnének a Fekete-tengeren: az elsőt az esetleges tengeri aknák felszámolására, a másodikat pedig járőrözésére.
Bár a javaslat lényegesen kevésbé ambiciózus, mint az elmúlt héten tárgyaltak, jelentősen megterhelhetné Európa katonai kapacitásait.
Matthew Savill, a londoni Royal United Services Institute katonai tudományokért felelős igazgatójának elemzése szerint az, hogy az Egyesült Királyság csak ötezer katonát küldjön Ukrajnába, az lényegében az ország teljes bevethető erejét lekötné. Németország pedig még nem teljesítette 2022-ben vállalt kötelezettségét sem, miszerint egy dandárt telepít Litvániába.
Nem a tankok és a tüzérség hiányzik, hanem a politikai akarat.
– mondta Ben Hodges, az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka.
Az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Németországnak, Olaszországnak, Lengyelországnak mind nagyon nagy hadserege van. Mennyire szánalmas, hogy az Egyesült Államok nélkül a harminc NATO-tagállam nem tud ütőképes haderőt összeállítani?
– mondta a korábbi főtiszt.
Orosz–ukrán háború 
