Kis-Benedek József szerint a nyugati politikai és médiatérben zajló háborús hangulatkeltés mögött nem reális biztonságpolitikai értékelés áll, hanem tudatos retorikai hadjárat. Úgy látja, hogy Oroszország katonai kapacitása – különösen a háború negyedik évében – nem teszi lehetővé sem Ukrajna teljes elfoglalását, sem pedig egy NATO-tagállam elleni agressziót.

(Fotó: AFP)
Álláspontja szerint a Nyugatról érkező kijelentések inkább politikai célokat szolgálnak, semmint tényleges veszélyre figyelmeztetnek. Sőt, úgy véli, ezek a kijelentések már-már a háborús uszítás határát súrolják.
Oroszország nem jelent katonai fenyegetést Európára
A szakértő határozottan kizárja, hogy Oroszország a jelenlegi állapotában képes lenne katonai hadműveletet indítani Nyugat-Európa ellen. Az erőviszonyokat szerinte össze sem lehet hasonlítani:
Nem lehet összehasonlítani az erőviszonyokat Nyugat-Európa és Oroszország között.
Úgy véli, a nyugati katonai fölény és a NATO elrettentő ereje önmagában kizárja egy ilyen konfliktus lehetőségét, már csak azért is, mert a Kreml sem ostoba, hogy belesétáljon egy biztos vereségbe.
Moszkva deklarált céljai is megrekedtek – mutat rá Kis-Benedek.
Az orosz vezetés ugyan már alkotmányba foglalta az Ukrajnához tartozó Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területek orosz fennhatóságát, azonban ezek tényleges elfoglalása a mai napig nem sikerült.
A négy megyét, amit ők már az alkotmányba is belefoglaltak, hogy Oroszország része, azt sem tudták elfoglalni
– mutatott rá a szakértő.
Ez szerinte önmagában is cáfolja azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Putyin Ukrajna után Nyugat-Európát fenyegetné.
A háború elhúzódása, a katonai kudarcok és az emberi, valamint anyagi veszteségek egyaránt azt mutatják, hogy Oroszország jelenleg nemhogy támadó hadműveletre nem alkalmas Európa ellen, de még saját deklarált érdekszférájában sem képes gyors győzelmet elérni. Kis-Benedek szerint épp ezért értelmetlen és veszélyes a háborús riogatás.
Nógrádi és Orbán szerint is kizárt a támadás
A háborús veszélyről szóló retorika más szakértők szerint is eltúlzott. Nógrádi György például világosan fogalmazott:
Oroszország nem fogja megtámadni Európát, mert értelmetlen és a harmadik világháborúhoz vezetne, olyan emberek, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, nem akarják ezt.
A biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzet podcastjában azt is hozzátette:
A NATO hagyományos fegyveres erői háromszor erősebbek, mint az oroszok. Miről beszélünk? Könyörgök
Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban világossá tette: Magyarország nem vesz részt a háborúban.
Nem fenyeget háború, mi a béke oldalán vagyunk, és biztosan nem fogunk háborúba menni.
A miniszterelnök szerint az Európai Bizottság részéről egyértelműen politikai előkészületek zajlanak a konfliktus mélyítésére, de Magyarország ebben nem vesz részt.
A háborús hangulatkeltés egyik leglátványosabb jele, hogy Brüsszel nemrégiben arra kérte az uniós polgárokat, állítsanak össze egy 72 órás vészhelyzeti túlélőcsomagot.

A javasolt csomagban palackozott víz, energiaszeletek, zseblámpa és egyéb alapvető eszközök szerepelnek, mintha háborús támadás vagy katasztrófa lenne várható. A kezdeményezés sokak szerint nem más, mint politikai kommunikációs eszköz, amellyel a brüsszeli vezetés tovább gerjeszti a feszültséget, miközben semmilyen konkrét fenyegetés nem indokolja az ilyen mértékű riogatást.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)