A háborús pusztítás mellett Ukrajnában súlyos problémát jelent az országot átszövő korrupció, miközben a hadiállapotra hivatkozva egyre átláthatatlanabbá válik az állam működése. A titkosított szerződések, az elcsalt közbeszerzések és a kenőpénzek mára a mindennapok részévé váltak.
Cikksorozatunkban eddig bemutattunk néhányat a nagy horderejű korrupciós botrányok közül, amelyek a hadsereget, a katonai hadiipari beszállításokat, illetve az energetikai szektort érintették. A hátországban zajló visszaélések gyengítik Ukrajna katonai képességeit, hiszen akadozik a lőszerutánpótlás, és a korrupció miatt az indokoltnál jóval több pénz folyik el a hadsereg fenntartására, élelmezésére is.
Az év elején a korrupcióellenes hatóságok razziát tartottak Kijevben, ahol bevásárlószatyrokba és dobozokba rejtett dollármilliókat találtak. A gyanúsítottak között magas rangú városházi tisztviselők, bizottsági vezetők és önkormányzati képviselők is voltak. Az ukrán állam és társadalom minden szintjén jelen lévő korrupció ellenére Brüsszel továbbra is Ukrajna gyorsított csatlakozását erőlteti.
A humanitárius segélyek jó része illetéktelenek zsebébe vándorol
Az orosz invázió ellen harcoló Ukrajna a haditechnikai, fegyverzetbeli és energetikai támogatás mellett jelentős mértékű humanitárius segítséget is kap az uniótól és külön az egyes európai országoktól, de ezeket az összegeket is megcsapolják az állam korrupcióra berendezkedett hivatalnokai. Călin Georgescu román politikus – aki egyik főszereplője volt a tavaly kudarcba fulladt román elnökválasztásnak – a Newsmax 2025. február 19-i interjújában aggodalmát fejezte ki az Ukrajnának szánt humanitárius segélyek felhasználásával kapcsolatban. Elmondása szerint sok ukrán menekült Romániában luxusautókat vezet és ötcsillagos szállodákban lakik, ami szerinte azt jelzi, hogy a segélyek nem feltétlenül a rászorulókhoz jutnak el. Hangsúlyozta, hogy támogatja a humanitárius segítségnyújtást, de bírálta annak jelenlegi megvalósítását, mivel szerinte sokszor nem a valóban bajban lévők kapják meg az adományokat.
A közvélemény-kutatások lesújtó eredménye
A korrupciós botrányok fényében nem meglepő, hogy az ukrán lakosság hatalom iránti bizalma egyre csökken Ukrajnában. A The Telegraph oldalán megjelent egyik cikk szerint az ukrajnai közvélemény-kutatások rendszerint a lakosság legfőbb aggályai közé sorolják a kormányzati korrupciót. Még az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség adatai is azt mutatják, hogy az ukránok több mint kilencven százaléka szerint burjánzik és súlyosbodik a korrupció az országban. A probléma középpontjában ráadásul épp az azt leküzdeni hivatott intézmények állnak, melyekre a kételyek szerint komoly befolyást gyakorol az elnöki hivatal.
Daria Kaleniuk, a Korrupcióellenes Akcióközpont munkatársa szerint Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak jelentős kontrollt szerzett az állami intézmények felett. A válaszadók többsége (54 százaléka) úgy gondolja, hogy a korrupcióellenes ügynökségek maguk felelősek a korrupcióért Ukrajnában. Széles körben elterjedt vélekedés, hogy a politikai szövetségesek védettséget élveznek a vizsgálatok alól, míg az ellenfeleknek koholt vádakkal kell szembenézniük. Olyan abszurd esetek is előálltak, ahol minisztereket és tisztviselőket nem korrupcióért, hanem pusztán hivatali feladatuk ellátásáért vádoltak meg.
A felsorolt visszaélések, botrányok, illetve az ukrán közvélemény egyértelműen lesújtó vélekedése a Zelenszkij-rezsimről kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Ukrajnában rendszerszintű a korrupció, ami önmagában alkalmatlanná teszi az országot az uniós integrációra.
