Az észt parlament, a Riigikogu hamarosan dönthet arról a törvényjavaslatról, amely jelentősen kibővítené az észt hadsereg jogköreit a tengeri biztonság megerősítése érdekében. A javaslat lehetővé tenné a fegyveres erők számára, hogy szükség esetén akár erőszakot is alkalmazhassanak a tengeren, végső esetben pedig akár veszélyesnek ítélt civil hajókat is elsüllyeszthessenek – írja az észt közszolgálati műsorszolgáltató.

A parlament védelmi bizottsága által már jóváhagyott törvényjavaslat értelmében a hadsereg a nemzetközi tengerjog keretein belül használhatna erőt az észt felségvizeken létfontosságú infrastruktúrák, katonai létesítmények, kikötők és hajók védelmében, amennyiben más eszközök már nem bizonyulnak elegendőnek.
Ez lehetővé teszi számunkra, hogy ne csak a 12 tengeri mérföldes parti vizeken, hanem a gazdasági övezetünkben is cselekedhessünk, egészen addig, ahol az észt gazdasági övezet más országok övezeteivel érintkezik
– emelte ki Kalev Stoicescu, a parlament védelmi bizottságának elnöke.
A törvény szigorú feltételeket szab az erő alkalmazására. Csak akkor lehet bevetni, ha az okozott kár jelentősen kisebb, mint a fenyegetés által okozható potenciális kár. Emellett kötelező előzetesen értesíteni a hajó kapitányát vagy a lobogó szerinti államot.
A törvényjavaslat harmadik olvasására szerdán kerül sor az észt parlamentben.
A balti állam lépése rendkívül kockázatos, ugyanakkor illeszkedik a brüsszeli háborúpárti irányvonalba, amely egy közelgő fegyveres konfliktus lehetőségét igyekszik elfogadhatóvá tenni az európai polgárok számára. Mint arról beszámoltunk, az elmúlt hetekben Franciaország svéd mintára készült vészhelyzeti kisokos összeállításáról és kiküldéséről döntött, Lengyelország és Németország pedig már az iskolai tananyagba is beemelné a polgári védelmi ismereteket.
Az Európai Bizottság pedig egy úgynevezett európai felkészültségi stratégiát is elfogadott, amelynek keretében arra szólították fel az európai polgárokat, hogy állítsanak össze egy 72 órás túlélőcsomagot veszélyhelyzet esetére.
Mint arról korábban lapunk is írt, Brüsszel a béke helyett háborúra rendezkedik be, s mindent elkövet Kijev támogatásáért az orosz–ukrán háborúban. Manfred Weber, az EPP vezetője pedig korábban azt a meredek állítást mondta: aki a néppártnak tagja akar lenni, annak le kell tennie a hűségesküt Ukrajna mellett.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)