Az egyre inkább háborúpárti Európai Unió nem támogatja a békét, fegyverkezik.
A sorkatonaság visszahozatala is az EU háborús készülődésére mutat. Európa egyre több országában bunkereket építtetnek a családok és háborús védekezésre készülnek, írta a V4NA. Az Európai Unió új biztonsági kihívásokra hivatkozva háborúra készül. Brüsszel a háborús pszichózis keretében már arra szólította fel az európai háztartásokat, hogy halmozzanak fel legalább három napra elegendő vészhelyzeti készletet.
Az EU továbbra is folytatja a háborúpárti politikát, s a béke helyett úgy tűnik, a háborúra rendezkedik be. Miközben az európai gazdaság számos területen recesszióval és inflációval küzd, van egy iparág, amely virágzik: a hadipar.
A Libratus cikke kiválóan rámutat arra, hogy a háborús helyzetek és a geopolitikai feszültségek óriási üzleti lehetőséget jelentenek – nemcsak a fegyvergyártóknak, hanem a politikai és gazdasági szereplőknek is, írta az Exxpress.
A háború mint üzleti modell
Az Ukrajnában zajló háború kezdete óta a fegyverkezési kiadások ugrásszerűen megnőttek, és ez példátlan nyereséget hozott az európai hadipari cégeknek. A német Rheinmetall részvénye például 100 euróról 1200 euróra emelkedett – és a trend továbbra is növekvő.
A vállalat 2025-re 40 százalékos bevételnövekedést prognosztizál.
De nem csak Németországban dübörög a hadigazdaság: a francia Thyssenkrupp több mint 1,5 milliárd eurós megrendelést kapott.
Háborús spekuláció: tőzsde, szerződések, belső információk
A hadipari részvények iránti kereslet soha nem látott szintet ért el. Olyan pénzügyi eszközökkel, mint a differenciális kontraktusok, spekulánsok fogadnak a részvények árfolyamának változására – anélkül, hogy valódi részvényeket tartanának.
Ezeket az ügyleteket különösen a „Rearm Europe” EU-program bejelentése óta tartják „a legforróbb tippeknek”.
A Libratus cikke szerint számos példa utal arra, hogy politikai döntéshozók és üzleti érdekcsoportok között összefonódások állnak fenn.
Ennek példája Gundbert Scherf, aki korábban a német védelmi minisztériumban dolgozott, most pedig a Helsing nevű haditechnológiai startup vezetője – amely milliárdos megrendelést kapott drónszállításokra.
Érdekesség, hogy a McKinsey, Schef korábbi munkaadója, nem sokkal ezután egy elemzést publikált arról, hogyan lehet hatalmas nyereséget elérni a digitális haditechnológiai innovációkkal.
A háborús profit erkölcsi vetülete
A riport azt is kiemeli, hogy korábban a hadiparba történő befektetések etikátlannak számítottak, ma azonban már az úgynevezett etikus alapok is szemet hunynak a profit reményében. A szemléletváltozás mögött nemcsak a biztonságpolitikai kényszer húzódik meg, hanem egy új, cinikus jelszó is:
Minél nagyobb a válság, annál jobb.
Miközben az európai lakosság spórol, államok adósodnak el, és a háború emberéleteket követel, a hadipar és a politikai-gazdasági elittől érkező befektetők rekordnyereségeket zsebelnek be. A kérdés, amit mindannyiunknak fel kell tennie: kinek éri meg a háború – és kinek nem?
