Szánthó Miklós szerint a Trump-adminisztráció visszatérésével új dimenzió nyílt a magyar–amerikai kapcsolatokban. Ahogyan fogalmazott, már a januári beiktatást követően azonnal lehetett érzékelni az új Trump-adminisztráció pozitív hatásait. A külföldi politikai befolyásgyakorlás visszaszorult, a USAID működését pedig megszüntették, amely korábban dollármilliókkal támogatta a magyarországi baloldalt és a hozzájuk kötődő „álcivil” szervezeteket. Szánthó Miklós szerint azonban a pozitív változások ellenére bőven akad még tennivaló, mivel a globalista erők továbbra is jelen vannak Európában.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Szánthó Miklós az Origónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy Magyarország felkészült a világrendszerváltásra, és a magyar jobboldal időben felismerte Trump visszatérésének lehetőségét.
A magyar jobboldal és Orbán Viktor az amerikai republikánusoknak és Donald Trumpnak az egyik legkiemeltebb európai szövetségese
– mondta.
Magyarország előre szólt a vámok kapcsán
A globális gazdaságpolitikai feszültségek kapcsán Szánthó Miklós kiemelte, hogy Magyarország már idejekorán javasolta az EU-nak, hogy csökkentse az amerikai árukra kivetett vámokat, Brüsszel azonban ezt figyelmen kívül hagyta. Trump vámtarifa-bejelentését követően viszont csak Magyarország volt hajlandó tárgyalni, miközben az EU ellenvámokat akart bevezetni. A Fehér Ház végül 90 napra felfüggesztette az intézkedést, amivel a magyar álláspont igazolódott. Szánthó szerint az ilyen helyzetekben Magyarország képes lenne közvetítőként fellépni az Egyesült Államok és az Európai Unió között, azonban kérdéses, hogy Brüsszel hajlandó-e erre.
Azt nem tudom, hogy Brüsszel elfogadná-e e téren a magyar vezetés segítségét, hiszen Von der Leyenék szempontjából elég faramuci a helyzet: azzal a két vezetővel, Trumppal és Orbánnal kellene ugyanis tárgyalniuk, akikkel szemben az elmúlt években minősíthetetlen retorikát alkalmaztak. Másik oldalról abban talán lehet bízni, hogy ha az unió legelemibb gazdasági-kereskedelmi érdekeiről van szó, akkor a „pénznek nem lesz szaga”, és felfogják, hogy az egyre csökkenő versenyképességű EU-nak értelmetlen vámháborúba bonyolódnia Washingtonnal
– fogalmazott.
Szánthó Miklós szerint a globalista erők instabilitást szítanak hazánkban
A beszélgetésben Szánthó Miklós világosan kifejtette, hogy a globalista erők nem csak Európa más országaiban, de Magyarországon is aktív beavatkozási politikát folytatnak. Erre európai példákat is sorolt:
Franciaországban a legesélyesebb elnökjelöltet, Marine Le Pent eltiltják az indulástól; Németországban a teljes magyar lakosság méreténél is több szavazatot szerző AfD-t kizárják a politikai életből. Ausztriában a választásokon győztes jobboldali FPÖ-t kisakkozzák a kormányalakításból, Romániában – bárkinek bármi is legyen a véleménye az ottani politikai szokásokról – szó szerint törlik a választási eredményeket, mert azok »nem voltak megfelelőek«, Lengyelországban pedig a szoftosabb szovjet diktatúrát idéző módszerekkel üldözik a jobboldali ellenzéket és bontják le a jogállamot, Brüsszel méltatlan hallgatása közepette.
Hazánkkal kapcsolatban a következőket mondta:
Persze máshol, például Magyarországon nagyon is aktívak, a nyílt műveletek korába léptünk: kendőzetlen politikai beavatkozás és pénzügyi zsarolás. Ne feledjük, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt függesztették fel az uniós forrásokat, nyilvánvalóan ideológiai okokból.
Mint fogalmazott, vannak, akik itthon ennek örülnek, mivel politikai hasznot remélnek abból, ha a magyarok életszínvonala romlik.
Most ezen pénzek befagyasztása felett örömködik a Tisza és a magyarországi baloldal, és be is vallják, hogy Brüsszel „segítsége” nekik azért jó, mert elfuserált reményeik szerint így romolhat az életszínvonal, emiatt társadalmi elégedetlenség alakulhat ki, amit kihasználva hatalomba kerülhetnek. Valóban, az összeesküvés-elméletek híveinek új ötleteket kell kitalálniuk, mert a korábbiak itt a szemünk előtt válnak gyakorlattá. Szerintem viszont Magyar Péterék ostobábbak, mint amennyire gonoszak, mert a magyar gazdaságba 2026-ig bizonyosan áramolni fognak az uniós források. Viszont Brüsszel és a magyarországi baloldal – a Tiszával az élen – annak ékes bizonyítékát szolgáltatja önként: igen, ők együtt azt akarják, hogy Magyarországnak rossz legyen
– fogalmazott.
A globalisták célja a politikai dominancia
Szánthó részletesen beszélt arról, hogyan alakul ki ez a törésvonal nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Szerinte az „antidemokratikus liberalizmus” ideológiája politikai és pénzügyi nyomásgyakorlással próbálja rákényszeríteni akaratát a nemzetállamokra.
Ezzel szemben áll az „illiberális demokrácia”, amely szerinte nem progresszív, hanem a választók akaratára épül, és nem akar sem migrációt, sem genderparádét, sem ukrán EU-csatlakozást.
A közép-európai térség stabilitását is veszélyeztető külső beavatkozásokról azt mondta, hogy „különböző külföldi erők, nemzetközi hálózatok és pénzügyi csoportok” dolgoznak azon, hogy instabilitást idézzenek elő a régióban. A céljuk világos: politikai befolyást szerezni és gazdasági érdekeiket érvényesíteni.
Budapest a patrióták központja lehet
Szánthó szerint a CPAC Hungary rendezvénye, amely május 29–30-án kerül megrendezésre, azt a célt szolgálja, hogy a patrióták mozgalma megerősödjön, és Budapest legyen ennek az új politikai korszaknak az egyik központja.
A józan ész forradalmai csak akkor kerekedhetnek a globalista woke-izmus fölé, ha hullámaik összeérnek: és ezen összeérési pont Budapest legyen
– mondta.
A 2026-os választások tétje a magyar szuverenitás
A beszélgetés végén Szánthó világosan kijelölte a következő parlamenti választások tétjét. Szerinte ha a globalista erők kerülnének hatalomra, akkor nemcsak a gazdasági eredmények, de a nemzeti szuverenitás is veszélybe kerülne:
Ha a globalista erők, Brüsszel érdekkijárói kerülnének hatalomba Magyarországon, annak nemcsak a 13. havi nyugdíj, a rezsicsökkentés, a családi adókedvezmények vagy Ukrajna EU-csatlakozása lenne az ára, de az is, hogy onnantól fogva bármilyen döntési pont elé is jut a magyar társadalom, a döntéshozatal nem a magyar érdekhez, hanem a külföldi kitartók diktátumaihoz tapadna
– zárta gondolatait Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója.
