Gyarmati István: Az amerikai bejelentés érdekes, de nem tragikus

Az Egyesült Államok kivonulása az orosz–ukrán béketárgyalások közvetítéséből nem jelenti azt, hogy teljesen hátat fordítanak a konfliktus diplomáciai megoldásának, mondta a Magyar Nemzetnek Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Gyarmati István szerint új szakasz kezdődhet, ahol az Egyesült Államok nyomásgyakorlása kevésbé látványos, de annál hatékonyabb formákat ölthet.

Donald Trump amerikai elnök Forrás: AFP

Washington bejelentette, hogy nem vesz részt tovább a béketárgyalások aktív közvetítésében Ukrajna és Oroszország között. A döntés sokakat meglepett, egyes vélemények szerint az Egyesült Államok ezzel lényegében kivonul a háborús rendezési folyamatból. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint azonban a helyzet ennél jóval árnyaltabb.

Az Egyesült Államok nem száll ki a rendezésből
Fotó: AFP

Az Egyesült Államok bejelentése fontos, de nem tragikus

Gyarmati István szerint nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonnunk a mostani bejelentésből.

Én azt gondolom, hogy ez egy érdekes bejelentés, de nem tartom tragikusnak a dolgot. Az, hogy Steve Witkoff nem járkál állandóan Moszkvába, még pozitívum is lehet. Az amerikaiak ettől még nem tűnnek el a háttérből

– mondta Gyarmati. 

A szakértő hangsúlyozta, hogy igaz, hogy Washington nem kíván a továbbiakban személyesen közvetíteni, de ez nem jelenti a diplomáciai nyomásgyakorlás megszűnését. Sőt, a hangsúly most inkább a közvetett lépésekre helyeződhet.

Az a kérdés, hogy az amerikaiak mit tesznek ezen kívül. Például követi-e több fegyverszállítás az első csomagot? És hogyan fogják értelmezni azt, hogy „nem repkednek ide-oda”? Ez egy új fejezet kezdete lehet

– tette hozzá. Gyarmati szerint a tárgyalási pozíciók valóban távoliak, de nem kibékíthetetlenek.

Lehetetlen összeboronálni az álláspontokat, ha nem gyakorolnak nyomást. A fő probléma az oroszokkal van, akik továbbra is mindent akarnak, és elutasítanak még egy harmincnapos tűzszünetet is

– mutatott rá. A szakértő úgy véli, hogy bár az ukrán álláspont is szilárd, a megoldás kulcsa az, hogy Oroszország hajlandó lesz-e bármiféle kompromisszumra, ebben pedig az amerikai és európai nyomásgyakorlásnak döntő szerepe lehet. 

Elmondta, hogy az ásványkincsekről szóló megállapodás előnyös volt Washingtonnak, és ez is egy garancia arra, hogy nem szállnak ki a konfliktus megoldásának folyamatából.

Más stratégia is létezik a nyomásgyakorlásra

Donald Trump a múltban többször említette, hogy más lehetőségek is vannak arra, hogy kikényszerítse a megegyezést.

Egyrészt fokozhatják a pénzügyi szankciókat, különösen az orosz bankok és cégek ellen. Másrészt ott van az olajárak letörése, amibe az Egyesült Államok Szaúd-Arábiát és az OPEC többi tagját is megpróbálhatja bevonni

– sorolta.

Harmadik eszköz a másodlagos szankciók bevezetése. Azoknak az országoknak a büntetése, amelyek „árnyékhajókon” orosz olajat vásárolnak. Negyedikként pedig ott van a fegyverszállítások fokozása

– tette hozzá. Gyarmati szerint ez utóbbi területen már komoly változások zajlanak:

Az Európai Unió országai idén kétmillió lövedék szállítását vállalták Ukrajnának, és május elejére már másfél milliónál tartanak. Közben az oroszok által felhasznált 122-155 milliméteres tüzérségi lövedékek 60 százaléka Észak-Koreából származik. Ez is mutatja, hogy az orosz hadiipar is komoly problémákkal küzd.

Hozzátette, hogy az ukrán elszántság sem csökken, ezért a nyugati segítséggel, például az új német kormány adományaival ki tudnak tartani.

Nincs értelme a Krím státusát beleírni egy megállapodásba

A Krím kérdését Gyarmati kulcsfontosságú „deal breaker”-nek nevezi, amelyet szerinte okosan kellene kikerülni egy jövőbeli megállapodásban.

A Krímről egyszerűen nem kell szót ejteni egy egyezményben. A felek tehetnek értelmező nyilatkozatokat. Az oroszok szerint Oroszország része, az ukránok szerint nem, és mindenki oda áll, ahova akar

– magyarázta. 

Ez a diplomáciai megoldás lehetővé tenné, hogy a felek arcvesztés nélkül képesek legyenek megállapodni, és ne akadjon el a folyamat. A semleges országoknak, mint Kína és India is előnyös lenne egy ilyen megfogalmazás, mivel nem kellene nyíltan oldalt választaniuk.

A tűzszünet kulcsa Moszkva kezében van

Bár a háború végének időpontja továbbra is beláthatatlan, a szakértő nem zárja ki egy ideiglenes, de stabil fegyverszünet lehetőségét a nyár folyamán.

Ha Oroszország meg akar egyezni, akkor gyorsan létrejöhet egy ideiglenes tűzszünet. Ott van a ritkaföldfém-megállapodás is, amely – minden ellenkező híreszteléssel szemben – több biztonsági garanciát is tartalmaz. Az európai uniós tagságról sem szokás beszélni ilyen szempontból, pedig érdemes megnézni a lisszaboni szerződés 47. cikkét. Abban a biztonsági és kölcsönös segítségnyújtási garancia majdnem olyan erős, vagy akár ugyanolyan erős, mint a NATO 5. cikkelyében

– fogalmazott.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)