Közös levélben vonta kérdőre Brian Mast, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke, valamint további hét republikánus képviselő Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Lengyelország elnökválasztásával kapcsolatban tanúsított kettős mérce miatt.
Mint arról beszámoltunk, a rendkívül szoros első fordulós eredmény után június 1-jén kerül sor a második fordulóra, amelybe Rafal Trzaskowski varsói polgármester, a Tusk-féle Polgári Platform jelöltje, és a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki került be. A két elnökjelöltet a friss közvélemény-kutatások fej fej mellett mérik, így igen kiélezett küzdelemre lehet számítani a vasárnapi voksoláson.
A tét pedig óriási: ha Trzaskowski nyer, azzal az utolsó fék is eltűnik a Tusk-kormány útjából.
Ezen elnökválasztásokon mindenekelőtt Lengyelország biztonsága és szuverenitása forog kockán Brüsszel és Berlin egyre növekvő politikai és gazdasági nyomása – többek között az illegális migránsok befogadására irányuló nyomás – miatt. Ez sokkal több, mint csak két jelölt közötti verseny
– nyilatkozta nemrég lapunknak Marcin Romanowski, a Magyar–Lengyel Szabadság Intézet vezetője.
Az amerikai republikánusok amiatt aggódnak, hogy veszélyben van a lengyel demokratikus intézmények és a közelgő választások integritása, többek között egyes külföldi finanszírozások kapcsán.
Az ezzel kapcsolatos botrány még május közepén robbant ki, amikor a lengyel sajtó olyan, a hatályos lengyel választási törvényeket sértő, feltehetően külföldről finanszírozott közösségimédia-kampányról számolt be, amely Trzaskowskit segíteni, a konzervatív jelölteket – Nawrocki mellett a Konföderáció párt jelöltjét, Slawomir Mentzent – pedig hitelteleníteni igyekezett.
Karol Nawrocki az egyik elnökjelölti vita során is felvetette a kérdést, azzal vádolva Trzaskowskit, hogy pénzt kapott Németországtól és Soros Györgytől. A liberális jelölt tagadta, hogy bármilyen szabálytalan finanszírozásban részesült volna, és perrel fenyegette Nawrockit.
Mast és képviselőtársai ennek kapcsán Európai Bizottságot kettős mércével vádolják és válaszokat követelnek a megfogalmazott kritikákkal összefüggésben. A képviselők többek között az Estratos céget is negatív kontextusban említik, kiemelve annak demokrata párti kötődését, valamint azt, hogy a vállalat a 2022-es magyarországi választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök ellenzékét támogatta és „kampányforrásait állítólag eltitkolta”.
A levélhez csatlakozott többek között Andy Harris, a Magyar Baráti Tagozat társelnöke, Keith Self, az Európa-ügyi albizottság elnöke és Chris Smith, a külügyi bizottság és a fentiekben már említett tagozat tagja.
A képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy a Tusk-kormány bírósági döntések ellenére nem bocsát rendelkezésre bizonyos forrásokat a PiS számára. A kifogásolt történések kapcsán felvetik az Európai Bizottság felelősségét.
Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság hangosan bírálta és úgy döntött, hogy több mint 150 milliárd dollárt visszatart Lengyelországtól az előző PiS-kormány állítólagos jogállamiság-sértései miatt, a Tusk-kormány alatt elkövetett jogállamiság-sértések egyértelmű bizonyítékai ellenére is feltűnően hallgat
– áll a levélben.
Arra tekintettel, hogy az Európai Unióról szóló szerződés szerint az EU köteles garantálni, hogy a tagállamok betartják a demokratikus normákat és nem sértik az emberi jogokat, az amerikai kongresszusi képviselők szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság elnökének stábja adjon számukra tájékoztatást a levélben megfogalmazott meglátásokról és kérdések ügyében.
Borítókép: Brian Mast amerikai képviselő (Fotó: Anadolu via AFP)
