Jordan Bardella: Ursula von der Leyen Európáját utasítjuk el

Franciaországban gyűltek össze a Patrióták. A nagygyűlésen Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke is felszólal.

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke Forrás: AFP

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke is felszólal Franciaországban, a Patrióták nagygyűlésén.

Jordan Bardella is felszólal a Patrióták nagygyűlésén
Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Jordan Bardella is felszólal a Patrióták nagygyűlésén

Jordan Bardella beszédének első mondataiban a hazafias büszkeség és az európai szövetség iránti tisztelet hangja csendült fel. Köszöntötte a jelen lévő politikai szövetségeseket, köztük Marine Le Pent, Santiago Abascalt, Carlo Matteit, valamint kedves barátját, Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, és mindazokat, akik Európa különböző pontjairól érkeztek. – Kedves honfitársaim, kedves Marine Le Pen, kedves Santiago Abascal, Carlo Matteo miniszterelnök-helyettes úr, miniszterelnök úr, kedves Orbán Viktor és kedves barátaim Európa minden sarkából – köszönöm, hogy itt vagytok – mondta.

– Micsoda óriási megtiszteltetés, hogy itt, Franciaország szívében köszönthetlek benneteket, hogy együtt ünnepeljük a nemzetek Európáját!

– folytatta Bardella, hangsúlyozva a találkozó jelentőségét. – A helyszín kiválasztása sem véletlen – mondta. – Összegyűltünk itt, Loiret megyében, ebben a lüktető szívében annak a Franciaországnak, amelyet mindannyian annyira szeretünk. – Szavaiban a térség iránti személyes kötődés és tisztelet is megjelent: 

– Itt, ahol a Loire folyó vág utat magának; ahol katedrálisok emelkednek a sologne-i erdők és a termékeny síkságok fölé; itt, ebben az egyedülálló Gâtinais-régióban, ahol a föld paraszti, hűséges, dolgos és mélyen francia.

Jordan Bardella beszéde Jeanne d’Arc és Charles Péguy alakjának felidézésével folytatódott, történelmi és kulturális szimbólumokon keresztül emelve ki a hely szellemét, ahol az esemény zajlik. – Itt lépett be Orléans kapuján Jeanne d’Arc, hogy megmentse Franciaországot – emlékeztetett. Majd hozzátette: – És itt dicsőítette Charles Péguy, a nép fia az örök Franciaországot.

– Nem véletlen – folytatta Bardella –, hogy éppen itt, „az ország földrajzi és erkölcsi közepén” gyűltek össze azok, akik „Európa új reményét” képviselik. 

– Körülöttünk minden megszólal: a templomtornyok, a földművesek énekei, a vidéki gasztronómia, de még falvaink csendes sikátorai is.

Mint mondta, nem pusztán ünnepelni jöttek ide, nem csupán egy örömteli pillanatért. „Azért vagyunk itt, ezen az emlékekkel és munkával átszőtt földön, hogy egy győzelmet, egy felébredést és – ez nyilvánvaló – egy történelmi töréspontot ünnepeljünk.

Bardella ezután visszatekintett a tavalyi európai parlamenti választásra: – Emlékezzenek csak, barátaim: 2024. június 9-én, napra pontosan egy évvel ezelőtt, egy soha nem látott demokratikus hullám söpört végig egész Európán. Ezt a fordulatot – hangsúlyozta – a választók ereje tette lehetővé: az önök szavazata, az önök ereje emelte fel újra a remény szelét.

A földrész minden tájáról érkeztek jelek: 

– Párizstól Rómáig, Flandriától Amszterdamig, Budapesttől Bécsig, Lisszabontól Prágáig az európai népek hallatták a hangjukat.

– Ez a hang – fogalmazott – a történelem hangja, amely újra mozgásba lendült; azoké, akik elutasítják a behódolást és az eltűnést, akik nemet mondanak az eltörlésre és a lecsúszásra.

A szónok ezután köszönetet mondott mindazoknak, akik jelenlétükkel megerősítik ezt az új politikai reményt. – Minden egyes vendégünk, aki ma itt áll mögöttem, ennek a reménynek a megtestesítője – mondta, majd a közönség nevében köszöntötte és megköszönte nekik, hogy ezen a pünkösdhétfőn Franciaországot választották.

– Köszönöm, Viktor. Köszönöm, Kinga. Köszönöm, Matteo. Köszönöm, Aphrodity. Köszönöm, Martin, Christophe, Tom, Georg, Andrzej, Anders, Petre, Robert, Suzanne… És végül köszönöm pártunk európai elnökének, kedves Santiago Abascal barátomnak.

– 2024. június 9-én – szemben azokkal, akik egy föderális államban akarják feloldani a nemzeteket – Európa népei felemelkedtek – jelentette ki Bardella. Hozzátette: 

– Szemben azokkal, akik a tömeges bevándorlást akarják elkerülhetetlen jövőként ránk erőltetni, a népek felálltak.

A szónok szerint azokkal szemben is kiállás történt, „akik feladták, hogy megvédjék szuverenitásunkat és érdekeinket korunk nagyhatalmaival szemben”, és azokkal szemben is, „akik a vállalkozókat gyanúsítják, a földműveseket pedig bűnbakká teszik – a népek felkeltek”.

– És ezen a napon, barátaim – 2024. június 9-én –, a francia nép megszólalt – emelte ki Bardella. Mint mondta, az általa Marine Le Pennel közösen vezetett lista „több mint 30 százalékos eredményt ért el, világos és egyértelmű elutasítást mérve Emmanuel Macron Európájára”.

A politikus köszönetet mondott a választók bizalmáért: – Szeretném megköszönni mindannyiuknak ezt a sikert. Nélkületek semmi sem lett volna lehetséges. Külön kiemelte: – Marine és én örökké hálásak leszünk ezért a felbecsülhetetlen bizalomért. Ez kötelez bennünket – és együtt azon leszünk, hogy soha ne okozzunk csalódást.”

Bardella ezután rávilágított arra, hogy a nemzeti erők nemcsak Franciaországban, hanem szerte Európában előretörtek. 

– Franciaországban a Nemzeti Tömörülés történelmi vereséget mért a köztársasági elnökre. Olaszországban, Ausztriában, Magyarországon, Hollandiában, Spanyolországban és Görögországban a hazafiak már kormányon vannak, vagy folyamatosan erősödnek.

Az Európai Parlamentben is új korszak kezdődött: a Patrióták Európáért csoportunk megkerülhetetlen politikai erővé vált. Mint mondta: – Vége a politikai elszigeteltség idejének. Véget ért az a korszak, amikor a hazaszeretet hallgatásra vagy bűntudatra kényszerített.

Bardella leszögezte: – Vége azoknak az időknek is, amikor a tisztességes, keményen dolgozó emberek némán tűrték a rájuk zúduló szabályözönt és adóterheket. Véget ért a naivitás és a meghunyászkodás ideje is a világ nagyhatalmai előtt.

– Legyünk teljesen világosak, barátaim – ahogy Marine is emlékeztetett rá –, mi nem Európa ellen vagyunk. Mi az ő Európájukat utasítjuk el. Ursula von der Leyen Európáját utasítjuk el

– jelentette ki.

Közösen harcolunk Brüsszel elnyomása ellen

– Mi elutasítjuk a végtelen szabályozások Európáját, a nyitott határokat és a kötelező gyökértelenséget – jelentette ki. Hozzátette: 

– Elutasítjuk azt a dermesztő utópiát, amely egy egységes, testetlen, lélektelen, emlékezet nélküli Európát akar létrehozni – ezt a bürokratikus szörnyeteget, amelyet olyan technokraták irányítanak, akiknek semmi közük a hétköznapi emberek valóságához.

Bardella szerint az Emmanuel Macron nevével fémjelzett Európát is elutasítják – helyette a nemzetek Európáját akarják. – Amit mi képviselünk, barátaim – és ezt büszkén mondom –, az Európa valódi újjászületése, hűségesen de Gaulle tábornok elképzeléséhez.

Az általa kívánt Európa „a szabadság, a védelem és a demokrácia Európája – az építők, a munkások, a vállalkozók, a földművesek Európája. Az ellenőrzött határoké, a nyelveké, az értékeké.” Egy olyan együttműködésen alapuló rendszer, „amelyet szabadon választanak meg a nemzetek, nem pedig rákényszerítik őket”. Hangsúlyozta: „a szuverenitások tiszteletben tartásán alapul, nem az identitások megtagadásán vagy lecserélésén. Konkrét projekteket kínál, nem pedig abszurd szabályokat.”

– Szövetségeseinkkel, akik ma itt vannak, egyértelmű, következetes és vállalt víziót képviselünk – és bármennyire zavarja is ez a baloldalt és a szélsőbaloldalt, mi vagyunk az az Európa, amely büszke a gyökereire, a kultúrájára és az évezredes történelmére

– mondta Bardella. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt egy évben, a választók mozgósításának köszönhetően, képesek voltak konkrét ügyekre hatással lenni. – Mi tudtunk súlyt adni a büntető ökológiával szembeni harcnak, a brüsszeli autóipar elleni ideológiai háború megfékezésének, a gépjárművezetőket sújtó abszurd adópolitikák elleni fellépésnek – és a papírra vetett szabályok mögé bújtatott adóterhek lebontásának is, amelyek gúzsba kötötték vállalkozóinkat.

Elmondása szerint a nemzeti erők közös fellépésének köszönhetően „a valóságtól elrugaszkodott szabályozások, amelyeket olyan bürokraták alkottak, akik soha nem jártak még gyárban, egyszerűen és világosan felfüggesztésre kerültek”. Hozzátette: 

– A Green Deal – a zöldmegállapodás –, amely a gazdák tönkretételével fenyegetett, ma már megkérdőjeleződik. A benzinadót, ezt az újabb sarcot, amely az autósokat sújtotta volna, lelepleztük, megneveztük, és nap mint nap küzdünk ellene.

Szerinte ennek is hasonló sorsra kell jutnia, mint a „kibocsátási zónáknak”, amelyeket – mint mondta – a Nemzeti Tömörülés parlamenti képviselőinek köszönhetően sikerült eltörölni néhány nappal ezelőtt. Bardella büszkén jelentette ki: – Nekünk köszönhetően ma már parlamenti vizsgálóbizottság fogja átláthatóan kivizsgálni azokat a botrányokat, amelyek során kampányokra folyatják ki az adófizetők pénzét.

Ugyancsak rámutatott, hogy pártjuk nyomására több európai kormány „felismerte a tömeges bevándorlás jelentette biztonsági veszélyt, és sürgősségi intézkedéseket kezdett bevezetni”. 

– Még Németország is – gondoljanak bele! –, amely az elmúlt tíz évben soha nem látott mértékben nyitotta meg határait, ma már a határellenőrzések visszaállítását jelenti be.

– Valójában, barátaim, minden olyan nagy horderejű kérdésben, amely az önök mindennapjait meghatározza, mi vagyunk egyszerre a figyelmeztetők és a valóság őrzői. Mi vagyunk azok, akik nap mint nap leleplezik a visszaéléseket, felébresztik a lelkiismeretet, tájékoztatják a népeket – és természetesen felkészülnek arra, hogy cselekedjenek.

Higgyék el nekem: ez a szerep létfontosságú. Mert mit tenne Brüsszel, ha mi nem lennénk ott? Folytatná. Folytatná az aktivista szervezetek támogatását, iszlamista egyetemek finanszírozását, és az iszlám fátyol népszerűsítését hivatalos kampányaiban

– mondta Bardella.

Brüsszel a civilizációnk ellenségeit pénzeli

Ismételten határozott kritikával illette az Európai Bizottság működését, és egy olyan alternatív Európa-víziót vázolt fel, amely a szuverenitásra, a védelemre és a közösségi jólétre épül.

– Felfedeztük, hogy az Európai Bizottság olyan erőket finanszíroz, amelyek ellenségesek a civilizációnkkal szemben – jelentette ki. Mint mondta, „milliókat nyelt el kétes kutatási projektekre, és támogatást nyújtott a gázai iszlamista egyetemnek, amely a Hamász irányítása alatt áll”, miközben „támogatta az iszlám fátyol népszerűsítésére irányuló kampányokat is”.

Bardella különösen büszkén beszélt arról, hogy szövetségeseivel közösen sikerült elfogadtatni egy módosító javaslatot, amely véget vetett ezeknek a közpénzből finanszírozott kampányoknak. – Ez az élő bizonyítéka annak, milyen hasznos, ha hazafias képviselők ülnek a parlamentben – mondta. – Céljuk egyértelmű: mindig és újra visszaszorítani azokat, akik az önök adóforintjaiból finanszírozzák ellenségeinket. Ebben is világos és következetes víziónk van – folytatta. 

– Velünk egyetlen euró sem jut iszlamista fundamentalizmusnak vagy bármely olyan ideológiának, amely veszélyezteti identitásunkat, nyugati értékeinket vagy biztonságunkat.

A szónok egy figyelmeztetést is megfogalmazott: – Ha nem állítjuk meg Brüsszelt, Brüsszel nem fogja megállítani magát. – Úgy véli, a mostani befolyásuk ugyan hasznos, de már nem elégséges: „– Ambíciónk nem csupán az, hogy kijavítsuk a túlkapásokat – hanem hogy kormányozzunk, mindenhol és mindent megváltoztassunk. Kormányozni akarjuk Franciaországot – erre készülünk nap mint nap, és ígérem önöknek: sikerülni fog – fogadkozott. Hozzátette: 

– Európa-szerte kormányozni akarunk – nem a hatalomért, hanem a közjóért. Nem önmagunkért, hanem azért, hogy visszaadjuk a népnek, amit elvettek tőlük: szabadságukat, biztonságukat és mindenekfelett a méltóságukat.

– Ehhez pedig – mondta – vízióra és iránytűre van szükség. – Mi hozzuk ezt az iránytűt. Mi egy olyan Európát akarunk, amely védelmet nyújt: meg tudja védeni határait, képes megállítani a tömeges migrációt, és haza tudja küldeni azokat, akiknek semmi keresnivalójuk itt.

Bardella szerint „Schengen nem lehet tovább átjáróház. A szabad mozgás joga csak az európai polgárokat illesse meg – és ne váljon az embercsempész-hálózatok prédájává”. Azt ígérte, hogy „ha holnap hatalomra kerülnek Európa-szerte, a kontinens többé nem lesz az illegális migráció recepciósa”.

– Határokat húzunk Európa számára, a menedékkérelmeket Európán kívül dolgozzuk fel, és a migrációs áramlatokat a lehető legalacsonyabb szinten tartjuk

– szögezte le. Emellett gazdasági elképzeléseit is ismertette: – Olyan Európát akarunk, amely a munkáról és a termelésről szól. Egy Európát, amely megbecsüli a gazdáit, védi az iparát, támogatja a vállalkozóit, és azt üzeni a dolgozóknak: szeretünk benneteket!

– Egy Európát, amely nem bünteti azokat, akik értéket teremtenek, és amely nem szégyelli saját vállalkozásait. – Bardella szerint ha ők kerülnek hatalomra, „aki Európában termel, az elsőbbséget élvez majd a közbeszerzésekben”. Konkrét példát is említett: „egy francia gazda termékeit a francia iskolák menzáin előbb fogyaszthatják a gyerekek, mint bármely más ország termékeit”.

Egy szabadságon alapuló Európát akarunk

– Mi egy nukleáris Európát akarunk, barátaim – egy olcsó energiát biztosító, technológiai és innovációs Európát – jelentette ki határozottan. Elutasította a „bal- és jobboldali zsugorodáspártiak” elképzeléseit, akik szerinte egy elszegényedett kontinensről álmodnak.

– Mi egy identitásokban gazdag Európát akarunk – folytatta –, amely büszkén vállalja hagyományait, értékeit, nyelveit és kultúráit; egy olyan Európát, amely büszke önmagára. Bardella megígérte, hogy „ha holnap mi kerülünk hatalomra Európa-szerte, többé senkinek nem kell szégyellnie vagy rejtegetnie, hogy a világ legnagyobb és legszebb nemzeteihez tartozik”.

A szabadság eszméjére hívta fel a figyelmet: 

– És végül mi egy szabadságon alapuló Európát akarunk: a vélemény szabadságát, a szólásszabadságot, a szabadságot, hogy szeressük a hazánkat, és hogy akkor is kimondhassuk az igazságot, amikor az kényelmetlen.

– Ez a vízió a miénk, kedves barátaim, és a széljárás ma már mindenütt fordul a kontinensen – tette hozzá. – Fordul Olaszországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Portugáliában, Hollandiában. És hamarosan – ebben biztos vagyok – Franciaországban is fújni fog.

Ezután közvetlenül a francia választókhoz szólt. 

– Honfitársaim, ne higgyenek azoknak, akik azt mondják, hogy ez lehetetlen. Ami más európai országokban, a világ más részein lehetséges, az itt, nálunk is lehetséges. Franciaország képes talpra állni, és újra azzá válni, ami egykor volt: nagy és szép nemzetté, amelyet tisztelnek, amely szuverén, virágzó, és amely képes megszólítani a világ minden lelkiismeretét.

– Tudom, kedves honfitársaim, hogy a jelenlegi helyzet fáj önöknek – folytatta. – Ha valaki valóban szereti ezt az országot, lehetetlen nem érezni fájdalmat, látva, ahogy nap mint nap gyengül.

Felsorolta a legégetőbb problémákat: „bizonytalanság, leszakadás, a közszolgáltatások összeomlása, a brüsszeli nyomásra ránk erőltetett ellenőrizetlen bevándorlás, a mindennapi erőszak – mindez elviselhetetlen”. Bardella világosan kijelentette: „semmi, de semmi sem visszafordíthatatlan”.

Az egyik legsúlyosabb példaként Franciaországot hozta fel, amely – mint fogalmazott – „sajnos azzá vált, amivé nem szabadott volna: a világ számára az elrettentő példává, a túlzott engedékenység országává. Egy megalázott, rendezetlen ország, amely már nem képes érvényt szerezni a saját törvényeinek.”

Beszéde végén a párizsi erőszakcselekményeket idézte fel, amelyek a PSG Bajnokok Ligája-győzelme után robbantak ki. – Európa döbbenten nézte, ahogy a főváros szívében elszabadul az erőszak. Kiemelte: „két halott, több tucat sérült, több mint 560 előállítás – és mindössze tíz vádemelés”.

 – Világosan kell beszélnünk: ez az előre nem látott biztonsági katasztrófa, ha mást nem is, legalább a belügyminiszter lemondását kellett volna eredményeznie – jelentette ki Bardella, komoly elvárásokat megfogalmazva az állami felelősségvállalás felé.

Eljött a Patrióták kora

Jordan Bardella beszédének drámai fináléja egy lendületes politikai kiáltvánnyá vált, amely az államrend visszaállítását, a migrációs politika radikális megváltoztatását és egy történelmi léptékű európai újjászületés szükségességét hirdette meg.

– Minden tömegrendezvény, minden ünnepség ürügyként szolgál egy újabb romboláshullámnak, amelyet mindig ugyanazok követnek el – figyelmeztetett. Szerinte világosan kell kimondani: – Ezen erőszakos kitörések jelentős része az anarchikus bevándorláshoz köthető, amelyet vezetőink hosszú évek óta tűrnek – és még ma is eltűrnek.

Bardella szerint a francia állampolgárok saját szemükkel láthatták, hogy „a belügyminiszter szépen hangzó szavai, amelyeket soha nem követnek tettek, nem tartják vissza a bűnözőket”. Mint mondta: – Csak az állam határozott, kérlelhetetlen fellépése vethet véget ennek a vandalizmusnak.

Ígéretet tett: 

– És higgyék el, barátaim – ha mi kerülünk az állam élére, Marine-nal együtt nem fog remegni a kezünk. Vissza fogjuk állítani a rendet. Börtönbe juttatjuk azokat, akik rendőreinket támadják, visszaállítjuk a határellenőrzést, és kitoloncoljuk a bűnöző és illegális külföldieket.

Bardella élesen bírálta a migrációs paktumot is, amelyet – mint fogalmazott – „Bruno Retailleau és Emmanuel Macron kéz a kézben tárgyalt le”, és amely „arra kényszeríti Franciaországot, hogy szétossza a migránsokat városainkban és falvainkban – különben fejenként 20 ezer eurós bírságot kell fizetni”. Hozzátette: – Képzeljék csak el!

Konkrét példát is említett: – Éppen emiatt a migrációs paktum miatt történt meg, hogy néhány napja migránsokat vittek át Île-de-France térségéből Bretagne-ba – a lakosság akarata ellenére. A korábban békés falvak – tette hozzá – soha nem látott migrációs nyomás alá kerültek. Bardella kijelentette: 

– Ha holnap hatalomra kerülünk, megszakítjuk ezt a folyamatot. A mi vezetésünkkel a migránsokat nem fogják falvainkba telepíteni – hanem visszairányítjuk őket származási országukba.

Ezután beszéde zárásához érve erőteljes történelmi ívet rajzolt meg, felidézve Európa nagy fordulópontjait és megújulásait. – Barátaim, egy történelmi korszak hajnalán állunk – jelentette ki. – Haragunknak energiává kell válnia, és az idők sürgetéséből kell táplálkoznia az ellenállhatatlan lendületnek, amely megfordítja a történelem menetét.

– Európa történelme nem a megadás története, hanem az újrakezdések története, amely mindig a megpróbáltatások tüzében kovácsolódott – fogalmazott. 

– Amikor Athént elfoglalták, a gondolat fennmaradt. Amikor Róma összeomlott, a keresztény Európa felemelkedett. Amikor a birodalmak eltiporták a nemzeteket, a nemzetek újra megtalálták hangjukat. Amikor leomlott a berlini fal, maga a szabadság győzedelmeskedett.

– És minden században, amikor úgy tűnt, hogy mindennek vége, az európai szellem mégis újjászületett – hangsúlyozta. – Ma ez az újjászületés bennünket szólít meg. Rajtunk múlik, hazafiakon, hogy méltók legyünk azokhoz, akik előttünk jártak, és azokhoz, akik utánunk jönnek.

– Rajunk múlik, hogy fellobbanjon a láng. Rajtunk múlik, hogy kitartsunk. Rajtunk múlik, hogy megtestesítsük a reményt – szerte Európában.

Bardella kijelentette: – Mi, franciák, soha nem leszünk azok között, akik meghajolnak vagy letérdelnek. Mi állva akarunk élni, büszkén akarunk élni – és szabadon akarunk élni.

Végezetül Victor Hugo szavaival zárta beszédét: 

– Semmi sem hatalmasabb annál az eszménél, amelynek elérkezett az ideje.

Majd hozzátette:

– Éljenek a Patrióták Európáért, éljenek a szabad nemzetek!

– Éljen a köztársaság, és éljen Franciaország!

Borítókép: Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke (Fotó: AFP)