Oroszországot nem lehet legyőzni

Donald Trump nagyobb távolságot tart az ukránoktól, mint elődje, ugyanakkor a kapcsolat rendezésére törekszik az oroszokkal – mondta el a Magyar Nemzetnek Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa. Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök térségi ismeretei fontosak lehetnek a békefolyamatban, amelyet jelenleg inkább tűzszüneti folyamatnak lehet nevezni.

Volodimir Zelenszkij ukrán, Donadl Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: AFP

Míg Európában és a Biden-adminisztráció alatt az Egyesült Államokban azt hangoztatták, hogy Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút, a magyarok voltak az egyetlenek, akik a kezdetektől a béke mellett szólaltak fel – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök a Ben Shapirónak adott interjúban. Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa szerint Donald Trump amerikai elnök nagyobb távolságot tart az ukránoktól, mint elődje, és az amerikaiak köztudottan tárgyalnak az oroszokkal is, megpróbálják tető alá hozni a szankciók feloldásáról és a kereskedelmi kapcsolatok helyreállításáról szóló egyezményt.

Orbán Viktor a Ben Shapirónak adott interjúban is a béke fontosságáról beszélt (Forrás: Facebook)

Az amerikaiakat kissé zavarja, hogy az ukrajnai konfliktus elég sok figyelmet és erőforrást von el a fő fronttól, ami pedig Kína

– mutatott rá a szakértő.

Trump annak a politikájának megfelelően, hogy minden ország, illetve országcsoport vállaljon nagyobb felelősséget a saját biztonságáért, igyekszik áttolni Ukrajna finanszírozását Európára, az orosz–ukrán háború ugyanis Trump szemében európai ügynek minősül – magyarázta.

Ukrajnát lényegében már így is az Európai Unió finanszírozza.

Az ukránoknak egy fillérjük sincs, az ukránok jól megélnek belőlünk, nélkülünk nem tudnák fizetni a nyugdíjakat, nem tudnák fizetni az orvosaikat, a tanáraikat, az ukrán állam nem létezne nélkülünk, és az ukrán hadsereg sem. Az egész ukrán hadsereget az európaiak és amerikaiak finanszírozzák – mondta Orbán Viktor.

Az európai versenyképesség folyamatosan csökken, az energiaárak növekednek. Ez katasztrófa Európa számára, ezért a lehető leghamarabb véget kell vetnünk ennek. Ehhez pedig békére van szükség – tette hozzá.

A háború lezárásával kapcsolatban az amerikaiak többször is kifejtették különböző szinteken, hogy az ukránok követelései irreálisak, a NATO-tagság és a Krím félsziget visszacsatolása például egyáltalán nem opció. Viszont ugyanígy túlzónak tartják az orosz követeléseket is, ráadásul az Egyesült Államoknak nem is érdeke, hogy Oroszország túlzottan megerősödjön.

Amerika feltehetően egy olyan megállapodást szeretne, ami a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasztaná a konfliktust, és a georgiai vagy a koreai megoldáshoz hasonló megegyezés születne, tehát egy de facto demarkációs vonal – húzta alá Magyarics Tamás.

Az amerikaiaknak ez azért is fontos, mert ha Oroszország nyer, az azt jelentené, hogy a nemzetközi határokat erővel meg lehet változtatni, ami Kína és Tajvan viszonya szempontjából lenne jelentős. Másrészt nem akarják Oroszországot Kína karjaiba lökni.

Az is kérdés, hogy mi lesz Ukrajnával, ha az amerikai segítség megszűnik. Ezen ugyanis nem csupán pénzt kell érteni, de például a hírszerzési támogatást is, amely nélkül az ukránok gyakorlatilag „vakon lövöldöznek”. Ezt pedig Európa nem tudja pótolni.

Ha ezeket a képességeket az amerikaiak nem adják meg, az növelheti az ukránok kompromisszumkészségét

– hívta fel a figyelmet a szakértő, hozzátéve, hogy Oroszországra viszont az olajárak befolyásolása révén tud nyomást gyakorolni az Egyesült Államok.

Oroszország túl nagy ahhoz, hogy legyőzzék. Arra lehet kényszeríteni, hogy bizonyos kompromisszumokba belemenjen vagy bizonyos követelésektől elálljon

– hangsúlyozta.

Emellett azt is fontos megjegyezni, hogy Ukrajna Oroszország számára az utolsó védővonalat jelenti, egyfajta ütközőzónát közte és a Nyugat között – mutatott rá Magyarics Tamás.

Hasonlóan fogalmazott a Ben Shapirónak adott interjúban a miniszterelnök is.

És meg kell beszélnünk a jövőt. Vissza kell lépnünk a háború előtti pufferzóna-koncepcióhoz. Jó, hogy van a NATO és Oroszország között egy szakasz, ami békét garantál a NATO-nak és az oroszoknak is

– jelentette ki Orbán Viktor.

Hogy mi lehet a következő lépés a békefolyamatban, azzal kapcsolatban Magyarics Tamás megjegyezte, hogy inkább tűzszüneti folyamatról érdemes beszélni, hiszen valószínű, hogy a koreai, a georgiai és a ciprusi példához hasonlóan először ebbe az irányba fejlődik a helyzet.

Tűzszünet pedig akkor lesz, ha mindkét fél úgy gondolja, hogy többet már nem tud nyerni a frontokon

– fogalmazott Magyarics Tamás, hozzátéve, hogy jelenleg az oroszok még tudják folytatni az előrenyomulást, az ukránok pedig úgy gondolják, hogy még foglalhatnak vissza területeket.

Ha létrejön egy tűzszünet, akkor annak a vonala a tapasztalatok alapján valószínűleg nagyon közel lesz majd a jelenlegi frontvonalhoz. Azonban még ha létre is jön egy de facto demarkációs vonal, a szakértő azt kizártnak tartja, hogy az ukránok de jure hajlandók lennének lemondani a négy délkeleti megyéről.

Magyarország az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatban az amerikai állásponthoz áll közel, nem az Európai Unió álláspontjához – mondta a szakértő. De nem csupán erről van szó: az úgynevezett térségi ismeretek sokat számítanak – emelte ki. Hasonlóan fontos, hogy a többi európai országgal ellentétben a magyar kormány nyilvánosan is fenntartja a kapcsolatot Oroszországgal – tette hozzá a szakértő.

Orbán Viktor a helyzet megoldásának kulcsát Donald Trumpban és az amerikai–orosz tárgyalásokban látja. Csak az amerikaiak hozhatják létre a békét az oroszokkal folytatott tárgyalások révén, és a kulcs Donald Trump – fogalmazott a kormányfő.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán, Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)