2025. július 22-én az ukrán törvényhozás elfogadott egy új szabályozást, amelyet még aznap aláírt Volodimir Zelenszkij. A jogszabály értelmében a legfőbb ügyész jelentős befolyást kap a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) felett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hivatalos választ kért Zelenszkijtől a törvénnyel kapcsolatban. A bizottság szóvivője szerint Von der Leyen komoly aggályait fejezte ki, mivel a jogszabály gyengíti a független korrupcióellenes intézmények pozícióját. A döntés nyomán sokan utcára vonultak, azt állítva, hogy a törvény veszélybe sodorja az igazságszolgáltatás alapelveit és az átláthatóságot. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) élesen bírálta Ukrajna új törvényét, amely csökkenti a korrupcióellenes ügynökségek függetlenségét.

A brüsszeli politikusok, köztük Von der Leyen és Manfred Weber hosszú ideje hangoztatják, hogy Ukrajnának az EU-ban a helye és készen állnak az uniós csatlakozásra. A kérdés adott: a brüsszeli politikusok nem vették észre, mi folyik Ukrajnában, vagy elferdítették az igazságot, amikor követendő példaként hivatkoztak az ukrán demokráciára?
Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa nyilatkozatot tett az Európai Unió bővítésével kapcsolatban.
Sikerrel kell járnunk, és sikerrel is fogunk járni Európa egyesítésének következő szakaszában. Reális esélyünk van arra, hogy egy vagy több tagjelölt országot a célvonalhoz juttassunk még ebben a mandátumban
– jelentette ki Kos biztos, hangsúlyozva az EU bővítésének fontosságát. Ezen kijelentés pedig igazodik a bíróság által elítélt Ursula von der Leyen szavaihoz, miszerint 2030 előtt, most már 2029-ra felvennék Ukrajnát az unióba. Mint mondta:
Feltétlenül meg kell tennünk a következő lépést Ukrajnával és Moldovával. Mindkét ország elvégezte a házi feladatát.
