Belgium nem bír a brüsszeli korrupcióval

Az Európai Ügyészség vezetője szerint Belgium nem képes kezelni az uniós intézményekhez kötődő korrupciós ügyeket. A Pfizergate, a Qatargate és több EP-képviselő ügye sem jut előre, mivel a brüsszeli korrupció túlzottan leterheli a belga államot.

António Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Forrás: AFP

Egyre súlyosabb képet fest Belgium igazságszolgáltatási rendszere, számol be róla az Origo. A brüsszeli hatalmi centrumként működő Belgium – amely többek között otthont ad az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a NATO-nak is – nem tud megbirkózni az európai pénzekkel való visszaélések kivizsgálásával.

Belgium nem képes megbirkózni a brüsszeli korrupcióval
(Fotó: AFP)

Belgium nem képes megbirkózni a brüsszeli korrupcióval

Laura Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője a De Standaard és a Le Soir belga lapoknak adott interjúban lesújtó véleményt fogalmazott meg. Belgium szerinte „kritikus csomópontja” lett a szervezett pénzügyi bűnözésnek, de a hatóságok tevékenysége ehhez képest „vicc”. Mint mondta: 

Ez már nem pusztán belga ügy. A szervezett bűnözői csoportok Belgiumot használják műveleteik központjaként, és mivel az ország az EU legtöbb intézményének ad otthont, különösen nagy  felelőssége van.

A jelenleg folyamatban lévő 79 EPPO-nyomozás közül több is politikailag kényes szereplőket érint. Ursula von der Leyen nevét a Pfizergate vakcinaszerződéseivel összefüggésben vizsgálják, de célkeresztbe került az Európai Néppárt, a már megszűnt Identitás és Demokrácia frakció, valamint számos egyéni EP-képviselő is.

Krónikus alulfinanszírozottság és lebénult igazságszolgáltatás nehezíti a helyzetet

A belga belügyminiszter, Bernard Quintin a parlament előtt elismerte, hogy mindössze 35 nyomozó dolgozik a pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó központi hivatalban, közülük is sokan az EPPO által vezetett ügyekkel foglalkoznak. A korrupcióellenes osztály valamivel jobb helyzetben van, országosan 64 emberük van. A bíróságok túlterheltek, egy brüsszeli vizsgálóbíróra átlagosan 150 ügy jut, és csak három szövetségi ügyész foglalkozik határokon átnyúló korrupcióval. A belga állam a jelek szerint nemcsak akaratban, de kapacitásban is alulmarad. Egy OECD-jelentés szerint 2016 óta Belgium mindössze három nemzetközi korrupciós ügyben hozott ítéletet, mindössze öt személy ellen és egyetlen céget sem büntettek meg.

A brüsszeli korrupciós ügyek nemcsak jogi, de politikai vihart is kavarnak.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke nyilvánosan bírálta a belga hatóságokat, amiért eljárásaik politikai károkat okoznak az EP-képviselőknek, anélkül, hogy megalapozott bizonyítékokat tudnának felmutatni és változtatásokat sürgetett a politikai immunitás felfüggesztésének ügyében. A parlament jogi bizottsága zárt ülésén konzervatív, szocialista és liberális EP-frakciók is azt sérelmezték, hogy a belga hatóságok nem mutatnak fel kellő erejű bizonyítékokat, különösen a Huawei-gate ügyében. A Qatargate-botrány – amely Katarhoz és Marokkóhoz köthető „befolyásvásárlási hálózatról” szólt – 2022 óta húzódik, érdemi előrelépés nélkül.

Borítókép: António Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)