Brüsszel a tagállamok rovására finanszírozza Ukrajnát

Az Európai Bizottság új költségvetési javaslata alapján Ukrajna az egyik legnagyobb kedvezményezett lenne, miközben a mezőgazdasági támogatások és a kohéziós alapok csökkennének. Magyarország súlyos veszteségeket szenvedhet el Brüsszel tervei miatt, miközben a tagállami beleszólást is tovább gyengítenék.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Forrás: AFP

Az Európai Bizottság új, 2028–2034-es uniós költségvetési javaslata világossá tette, hogy Brüsszel egyre nyíltabban Ukrajna finanszírozására rendezkedik be, mégpedig a tagállami érdekek rovására – írta az Origo. 

Brüsszel Ukrajna érdekeit helyezi előtérbe  Fotó: JONAS ROOSENS / ANP MAG

Brüsszel a magyarok rovására pénzelné Ukrajnát

A bizottság terve az, hogy az uniós büdzsé mintegy 20 százalékát Kijev kapná - közvetlenül vagy közvetve. Mindezt részben a közös agrárpolitika rovására: a kohéziós támogatásokat összevonnák, és egyre szigorúbb politikai feltételeket rónának az egyes tagállamokra.

Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő szerint az Európai Bizottság gyakorlatilag merényletet követ el a közös mezőgazdaság ellen: 

Fogják a gazdák pénzét, és odaadják Ukrajnának.

A képviselő a brüsszeli költségvetési tervezet alapján rámutatott, hogy a közös agrárpolitika (KAP) költségvetését 84 milliárd euróval csökkentenék, miközben Ukrajna számára 100 milliárd eurót különítenének el. Dömötör Csaba szerint ez különösen súlyos következményekkel járhat a magyar gazdákra nézve. Több mint 150 ezer család számára jelentene kiesést a területalapú támogatások megkurtítása. A tervezet emellett további zöld előírásokhoz kötné a támogatások kifizetését, ami növelné a bürokráciát és versenyhátrányt okozna az EU-s termelőknek. Mint fogalmazott: 

Mi ez, ha nem a gazdák nyílt színen történő elárulása?

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a tagállamok uniós tanácskozása után szintén élesen bírálta a bizottsági javaslatot. Mint mondta, a tervezet semmiféle választ nem ad arra, hogyan állítható helyre az EU globális versenyképessége, ugyanakkor politikai nyomásgyakorlásra alkalmas eszközökkel van tele. A költségvetési kondicionalitás rendszerét a bizottság kiterjesztené a teljes büdzsére, ami – Bóka János szerint – „akár brutális politikai nyomásgyakorlási eszközként is működhetne”. 

Az Európai Unió jelenleg is politikai célokra használja ezt az eszközt, és a javaslat alapján ez a gyakorlat folytatódna, ami Magyarország számára elfogadhatatlan

– hangsúlyozta. Kiemelte azt is, hogy a költségvetési fejezetek számának csökkentése és az uniós alapok összevonása nem a tagállamok, hanem Brüsszel mozgásterét növelné. A javaslat lényegében elvenné a tagállamok költségvetési ellenőrzési jogköreit, a forráselosztás feletti döntéseket pedig egy központi, politikailag motivált szintre emelné.

Tagállamok hátrányban, Ukrajna előnyben

A költségvetési javaslat nyomán a kohéziós források is csökkennének, a mezőgazdasági támogatásokkal együtt, miközben Ukrajna gyakorlatilag kiemelt kedvezményezetté válna. Brüsszel közben nemcsak pénzt, de piacot is adna Kijevnek. Az Ukrajnával kötött megállapodások értelmében ukrán mezőgazdasági termékek áraszthatják el az uniós piacokat, épp akkor, amikor az európai gazdák helyzete válságos. A brüsszeli bürokrácia ezzel párhuzamosan tovább duzzadna, a bizottság 2500 új álláshelyet kér saját intézményeihez, az uniós ügynökségek költségvetése pedig meghaladná a 20 milliárd eurót. 

Ebből csak a Frontex több mint 10,5 milliárd eurót kapna – az a Frontex, amely a mi megítélésünk szerint az Európai Unió külső határainak védelme és az illegális migráció megfékezése terén nem tudott érdemi eredményeket felmutatni

– fogalmazott Bóka János. A háttérben Brüsszel nemcsak gazdasági, hanem politikai célt is követhet. 

A Politico korábbi értesülései szerint az Európai Bizottság arra számít, hogy a 2026-os választások után Orbán Viktor távozik, és helyét a brüsszeli elvárásoknak megfelelő Magyar Péter veszi át. Ebben a kontextusban különösen aggasztó, hogy a bizottság a „smart conditionality” néven ismert új mechanizmussal megkerülné a tagállami kormányokat, és közvetlenül juttatna pénzt civil szervezeteknek, NGO-knak. Mint Dömötör Csaba fogalmazott, „Magyar Péter tettestárs a gazdák elárulásában”, a néppárti és szocialista politikusokkal karöltve, akik nemcsak megszavazták Ursula von der Leyen újraválasztását, hanem aktívan közreműködnek a mostani költségvetési irány kialakításában is.

Magyar Péter eközben nem vett részt az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának legfontosabb nyári ülésén. 

Ez volt az első alkalom arra, hogy a képviselők már a konkrét számok ismeretében faggassák az agrárbiztost, és kritizálják a terveket. Ezt sokan meg is tettük, a szakbizottsági ülésen telt ház volt, a képviselőkön kívül szakértők és a tüntetésről érkező érdekképviseletek is jelen voltak

– számolt be róla Dömötör Csaba. Majd azt is kifejtette, hogy miért aggályos, hogy a Tisza Párt vezére nem vett részt a magyar gazdákat érintő üléseken:

Amikor ugyanis nincs jelen, akkor Magyar Péter helyett mások szavaznak és mások szólalnak fel. Olyanok, akik nagyon is támogatják az agrártámogatásokat megvágó terveket. Mint ahogy az ő pártjából érkezik a terveket előkészítő Christoph Hansen agrárbiztos és Ursula von der Leyen is.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)