A korrupcióellenes rendszer leépítése veszélyes irány Ukrajna számára

Miközben Ukrajna a külső agresszióval, az orosz invázióval szemben védekezik, belülről is komoly veszélyek fenyegetik. Nemcsak a háború jelent kihívást, hanem olyan belső folyamatok is, amelyek alapjaiban veszélyeztetik az ország intézményi stabilitását. Ezek közé tartozik a korrupcióellenes rendszer szándékos meggyengítése is. Ezt célozza az a nagy port kavart törvénymódosítás, amelyet gyorsított eljárásban fogadtak el, és amelyet az elnök rövid időn belül aláírt. A büntetőeljárási törvénykönyv új rendelkezései ugyanis megvonják a függetlenséget a Nemzeti Korrupcióellenes Irodától (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészségtől (SAP). A probléma azonban ennél mélyebbre nyúlik – hívja fel a figyelmet Mikola Mjagkov ukrán jogász.

Tiltakozás zajlik Harkovban Zelenszkij új törvénye ellen Fotó: FRANCISCO RICHART BARBEIRA Forrás: NurPhoto

A szerző hangsúlyozza: nemcsak jogászként, hanem ukrán állampolgárként is úgy véli, hogy a korrupcióellenes rendszer szabályozása komoly fenyegetést jelent az állami működés átláthatóságára és az elszámoltathatóságra. Nem kizárólag a NABU és a SAP sorsa forog kockán, hanem az egész antikorrupciós rendszeré, amely eddig lehetővé tette, hogy független vizsgálatok induljanak a legmagasabb rangú vezetőkkel szemben is. Éppen ez teszi a rendszert kényelmetlenné azok számára, akik igyekeznének kibújni a felelősség alól. Az új szabályozás lényegében megfosztja a NABU-t és a SAP-ot a hatékony nyomozáshoz szükséges eszközeiktől – különösen akkor, ha befolyásos politikusok, miniszterek, parlamenti képviselők vagy akár maga az elnök érintett – figyelmeztet az írásban.

Zelenszkij veszélyes utat nyitott a korrupcióellenes szervek leépítésével (Fotó: AFP)

A korrupcióellenes intézkedés mögött álló érdekellentétek 

Mi teszi különösen problematikussá ezt a törvényt? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője, aki rámutat: a törvényt olyan képviselők szavazták meg, akik maguk is az érintett korrupcióellenes intézmények – a NABU és a SAP – hatáskörébe tartoznak. Ez önmagában is súlyos érdekellentétet jelez. Míg korábban a törvényhozás még tudatosan építette az elszámoltathatóságot biztosító mechanizmusokat, most láthatóan az ellenkező irányba halad. Pedig a hatalom kontrollja nem egy lehetőség, hanem demokratikus kötelezettség – különösen háborús időkben, amikor az ország jövője és nemzetközi partnereinek bizalma is tét.

A módosítás emellett megszünteti a főügyész felett gyakorolható eljárásjogi ellenőrzést is – ami különösen veszélyes abban az esetben, ha maga a főügyész válna korrupciós ügy érintettjévé. 

A törvény értelmében ugyanis a főügyész – aki politikailag az elnök alá tartozik – mostantól teljes körű befolyást gyakorolhat a korrupciós nyomozások menetébe, miközben a NABU és a SAP érdemi beleszólás nélkül maradnak.

Закон №12414 підписаний✍️

Зеленський згорнув незалежність НАБУ і САП.

ЄС зробить висновки вже у жовтні — під час оцінювання прогресу України на шляху до членства.

Ціна цього підпису буде високою.#Зеленський #НАБУ #САП #ЄС #новиниhttps://t.co/FG390bampt

— ZN.UA Дзеркало тижня/Зеркало недели (@zn_ua) July 22, 2025

További súlyos következmény, hogy a magas rangú tisztségviselők – például parlamenti képviselők, miniszterek vagy elnökjelöltek – ellen csak a főügyész indíthat eljárást, míg korábban ez a SAP vezetőjének is jogkörébe tartozott. Ez a változtatás szinte lehetetlenné teszi az érzékeny, politikailag kényes ügyek feltárását – különösen akkor, ha befolyásos közszereplőkről van szó. 

Ráadásul mostantól a korrupciós ügyekben kötött egyezségeket a SAP vezetőjének kihagyásával is jóváhagyhatják az ügyészek, akár folyamatban lévő eljárások esetében is.

A szerző külön is felhívja a figyelmet arra, hogy a politikai felelősség érvényesíthetősége mellett az állami vagyon és források feletti ellenőrzés is veszélybe kerülhet. Háborús körülmények között minden erőforrás kiemelt jelentőséggel bír, elosztásuknak pedig szigorú átláthatósági követelményeknek kellene megfelelniük.

A korrupcióellenes intézmények önállóságának csorbítása azonban éppen ennek a kontrollnak a megszűnéséhez vezethet. A NABU és a SAP épp azért jöttek létre, hogy a legfelsőbb hatalmi szinteken is képesek legyenek fellépni a korrupcióval szemben – a mostani változások viszont éppen ezt a funkciójukat gyengítik meg.

A szerző arra is rámutat, hogy egyre gyakrabban élnek a „nemzetbiztonság” hivatkozásával politikai eszközként. Aki bírálatot fogalmaz meg, azt könnyen megbélyegzik vagy orosz ügynökként próbálják lejáratni.

Ez a szemlélet nemcsak a nyílt és demokratikus közéleti vitákat fojtja el, hanem komoly akadályokat állít a megszállt területek jövőbeli visszaintegrálása elé is. Ha az ott élő embereket eleve gyanúsként kezelik, hogyan lehetne őket visszafogadni az ukrán társadalomba? Az állam ezzel nem védi polgárait, hanem elidegeníti őket önmagától.

Az államhatalom kisajátításának veszélye 

Az ukrán alkotmány egyértelműen rögzíti: senki sem sajátíthatja ki az állami hatalmat. Ez nem csupán egy formális jogi tétel, hanem olyan alapelv, amely a politikai visszaélések és az autoriter törekvések elleni garanciaként szolgál.

A most elfogadott törvénymódosítás azonban ezzel az elvvel kerül szembe: gyengíti azokat a mechanizmusokat, amelyek a hatalmat korlátok között tartják, és megfosztja a társadalmat az érdemi ellenőrzés lehetőségétől.

A NABU és a SAP működésének ellehetetlenítése valójában azt jelenti, hogy az állampolgárok egyik legfontosabb jogi védelmét veszítik el. Az antikorrupciós rendszer, amely éveken át hazai és nemzetközi együttműködéssel épült fel, egyetlen törvénnyel összeomolhat – ráadásul éppen akkor, amikor a figyelem a háborús helyzetre irányul. 

Ez a törvény nem csupán technikai változtatás: egy veszélyes visszalépés a múlt felé, ahol a hatalom ellenőrizetlen volt, a polgárok pedig kiszolgáltatottak.

Ukrajna demokratikus visszalépése súlyos nemzetközi aggodalmakat kelt

Ukrajnában komoly vitát váltott ki az a frissen elfogadott törvénymódosítás, amely a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU) a Legfőbb Ügyészség alá rendeli. A lépés jelentősen csökkenti az intézmény függetlenségét, és sokak szerint alapjaiban veszélyezteti az ország demokratikus intézményrendszerét.

Az intézkedés országos tiltakozást váltott ki: több nagyvárosban is ezrek vonultak utcára, hogy követeljék a törvény visszavonását. A bírálatok szerint a módosítás gyengíti az államhatalom átláthatóságát és az elszámoltathatóságot, különösen, hogy az érintett szervek eddig képesek voltak a legfelsőbb állami szinteken is vizsgálódni.

Zelenszkij elnök bírálói szerint a mostani törvény szervesen illeszkedik abba a sorba, amelyben pártok, médiumok és vallási szervezetek felszámolásával fokozatosan szűkülnek a demokratikus keretek. A jogállamiság leépülése nemcsak az ukrán társadalom, hanem a nemzetközi közösség bizalmát is kockára teheti. Az ukrán vezető legutóbbi lépései pedig azt bizonyítják, hogy bárkit és bármit képes feláldozni, hogy hatalmon maradjon.

Borítókép: Tüntetések Ukrajnában (AFP)