Dánia a NATO 4. cikkelyét mérlegeli a gyanús drónberepülések után

Dánia fontolgatja a NATO 4. cikkelyének aktiválását, miután azonosítatlan drónok többször is beléptek a légterébe – jelentette be Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter csütörtökön. A politikai és katonai vezetés hangsúlyozza, hogy a cél a lakosság és a kritikus infrastruktúra biztonságának megőrzése.

2025. 09. 25. 13:55
Thorkild Fogde, Dánia országos rendőrfőnöke és Michael Hyldgaard, a dán fegyveres erők vezérkari főnöke Fotó: EMIL HELMS Forrás: Ritzau Scanpix
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hatóságok szeptember 24-én este lezárták az Aalborg repülőtér feletti légteret, miután több bejelentés is érkezett a térségben tartózkodó rejtélyes drónokról – közölte a dániai regionális rendőrség, írja a The Kyiv Independent.

Dánia
Dánia, Aalborg repülőtér (Fotó: BO AMSTRUP / Ritzau Scanpix)

A repülőtér az Aalborg légibázis közelében található, ahol a dán C-130 Hercules és a CL-604 Challenger szállító repülőgépek állomásoznak. Drónokat láttak a Skrydstrup légibázis közelében is, ahol dán F–16-os vadászgépek vannak.

Az incidens mindössze két nappal azután történt, hogy Dánia szeptember 22-én rejtélyes drónbetörésről számolt be.

Aalborgban a járatokat Koppenhágából és Karupból elterelték, miután helyi idő szerint este 9.44 körül drónokról érkezett bejelentés. A hatóságok nem állapították meg a drónok számát vagy eredetét.

Poulsen azt mondta, hogy nem azonosítottak gyanúsítottakat, de hangsúlyozta, hogy a tevékenység szándékosnak tűnik.

Ez biztosan nem véletlennek tűnik, hanem szisztematikusnak

 – mondta. „A 4. cikkelyen kívül más dolgokat is meg lehet tenni a NATO-n keresztül. Egészen nyilvánvaló, hogy valamit tenni kell NATO-viszonylatban, a képességekkel kapcsolatban is” – tette hozzá.

A miniszter hozzátette, hogy nincs bizonyíték a drónok közvetlen orosz kapcsolatára, ugyanakkor felvetette, hogy azok részei lehetnek annak a törekvésnek, amely Dánia Ukrajna iránti támogatását próbálja aláásni.

A 4. cikkely lehetővé teszi a NATO tagállamai számára, hogy konzultációt kérjenek szövetségeseikkel, ha biztonságukat fenyegető veszélyt észlelnek, anélkül, hogy automatikusan katonai választ váltanának ki.

Lengyelország szeptember 10-én, egy orosz dróntámadás után vetette be a rendszert, Észtország pedig akkor, amikor orosz vadászgépek megsértették a légterét.

Korábban arról írtunk, hogy Dánia már rendelkezik a drónok felderítésére és semlegesítésére alkalmas eszközökkel, de a legutóbbi incidensek után a minisztériumok további felszerelés beszerzését tartják szükségesnek. A politikai és katonai vezetés hangsúlyozza, hogy a cél a lakosság és a kritikus infrastruktúra biztonságának megőrzése.

Borítókép: Thorkild Fogde, Dánia országos rendőrfőnöke és Michael Hyldgaard, a dán fegyveres erők vezérkari főnöke (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.