Mit tesz az ENSZ a békéért?

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 44 évvel ezelőtti döntése nyomán a béke világnapját ünnepeljük szeptember 21-én. De milyen lehetőségekkel élhet és mit tesz a gyakorlatban az ENSZ a béke megteremtése érdekében?

Illusztráció (Forrás: AFP)

Szeptember 21. minden évben az ENSZ nemzetközi békenapja, a béke világnapja. 1981-ben született döntés a megünnepléséről, és eleinte minden szeptember harmadik keddje volt az ünnep napja, csak 2001-ben kapta meg a szeptember 21-i dátumot. Az ENSZ egy határozatában ezt a napot a béke eszményének megünneplésére és megerősítésére minden nemzeten és népcsoporton belül és között nyilvánította.

António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint a béke elérhető - a gyakorlat azonban nem ezt mutatja (Fotó: AFP)

A békenap idei témája, „Cselekedjünk most a békés világért”, aktuálisabb nem is lehetne.

A béke a legjobb jövő legerősebb ereje – és ha úgy döntünk, akkor elérhető számunkra

– fogalmazott António Guterres, az ENSZ főtitkára. Ennek ellenére sem a Közel-Keleten, sem Ukrajnában nem sikerült elhallgattatni a fegyvereket, hogy csak a két legnagyobb visszhangot kiváltót említsük a világszerte dúló fegyveres konfliktusok közül. Mit tesz és mit tehetne az ENSZ az orosz–ukrán háború lezárása érdekében? Ezt a kérdést jártuk körül ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója segítségével.

Az ENSZ alapokmánya már a preambulumban deklarálja, hogy a szervezet célja, hogy »egyesítjük erőinket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására« és az 1. cikkben a tagállamoktól azt követeli, hogy vitáikat békés eszközökkel rendezzék

– mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán. Mint elmondta, a fegyveres konfliktusokra vonatkozó jogi keret sarokköve a VI. fejezet. A 33. cikk szerint a viszályban álló felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás, regionális szervek vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni, a Biztonsági Tanács pedig szükség esetén felszólíthatja őket erre.

Az orosz–ukrán háború során a Biztonsági Tanács e jogi lehetőségek ellenére nem tudott kötelező érvényű határozatot elfogadni, ugyanis a vétójog miatt megbénult: 2022. február 25-én meghiúsult a határozattervezet elfogadása, amely az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni katonai offenzívájának befejezését célozta

– magyarázta a szakértő.

Erre reagálva a tanács 2022. február 27‑én elfogadta a 2623. számú határozatot, amely rögzítette, hogy a tartós tagok egyhangúságának hiánya meggátolta a testületet feladatának teljesítésében és rendkívüli ülésre hívta össze a közgyűlést. A közgyűlés 2023. február 23i ES11/6. számú határozatában hangsúlyozta: az igazságos és tartós békéhez a tagállamoknak a charta elveivel összhangban diplomáciai erőfeszítéseket kell tenniük. A határozat Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának helyreállítását, az orosz csapatok feltétlen kivonását és a tűzszünetet követelte, valamint a genfi hadifogoly-egyezmények betartását és a civil lakosság védelmét

– emlékeztetett.

Három évvel később, 2025. február 24én a Biztonsági Tanács – első ízben a háború kitörése óta – érdemi határozatot fogadott el (2774/2025). A dokumentum 10 igen szavazattal, 5 tartózkodás (Dánia, Franciaország, Görögország, Szlovénia, Egyesült Királyság) mellett ment át, részvétét fejezte ki az áldozatok miatt és a konfliktus mihamarabbi befejezésére, valamint tartós békére szólított fel

– mondta ifj. Lomnici Zoltán. A szakértő szerint az ENSZ főtitkára különféle közvetítői kezdeményezéseket is indított. 2022 áprilisában Moszkvában és Kijevben tárgyalt a béke előmozdításáról, 2022 júliusában pedig az ENSZ és Törökország közvetítésével megszületett a fekete-tengeri gabonamegállapodás, amely lehetővé tette, hogy Ukrajna három kikötőjéből (Odessza, Csernomorszk, Juzsnyij) több millió tonna gabona juthasson ki a világpiacra, ezzel csökkentve az élelmiszerárakat.

2023 májusában azonban António Guterres egy interjúban arról beszélt, hogy a felek annyira elkötelezettek saját győzelmükbe vetett hitükben, hogy „ebben a pillanatban nem lehetségesek béketárgyalások”, ugyanakkor remélte, hogy a jövőben sikerül majd tárgyalóasztalhoz ülni velük. Eközben az ENSZ humanitárius szervezetei több mint 15 millió ukránt láttak el élelmiszerrel, vízzel, menedékkel és orvosi ellátással, valamint több mint 1400 ENSZ-alkalmazott dolgozik az ország területén. 

A jogi keretek tehát lehetőséget adnak arra, hogy az ENSZ békét szorgalmazzon. Az ENSZ alapokmánya VII. fejezete feljogosítja a Biztonsági Tanácsot, hogy a nemzetközi béke és biztonság érdekében kötelező erejű rendszabályokat foganatosítson, ideértve akár gazdasági szankciókat vagy fegyveres erők alkalmazását. A 39–42. cikkek rögzítik, hogy a tanács megállapíthatja a béke veszélyeztetésének fennállását, ajánlásokat tehet, illetve a 41. cikk alapján fegyveres erő alkalmazása nélküli intézkedéseket, a 42. cikk alapján pedig katonai fellépést is elrendelhet

– sorolta a lehetőségeket ifj. Lomnici Zoltán.

Az ENSZ feladata lenne gondoskodni a tárgyalások lehetőségéről

Szijjártó Péter szerint az ENSZ feladata lenne lehetőséget biztosítani, hogy a háborúzó felek tárgyalóasztalnál rendezzék konfliktusukat, ám a szervezet erre nem volt képes – emlékeztetett a szakértő.

A magyar kormány évek óta tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget, mert meggyőződése, hogy csak ez mentheti meg az emberéleteket és Európa gazdaságát

– emelte ki, hozzátéve, hogy a háborúpárti „liberális mainstream” azonban – álláspontja szerint – minden békekezdeményezést ellehetetlenített, és az ENSZ saját működési problémáival volt elfoglalva. Szijjártó úgy véli, hogy ha a háborút az elején sikerült volna leállítani, milliók életét lehetett volna megmenteni. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a 2023. szeptemberi ENSZ-közgyűlésen úgy fogalmazott, hogy az orosz–ukrán háború világosan megmutatta: az ENSZ döntéshozatali rendszere leszűkült és megbénult, ezért sürgős reformra szorul – húzta alá ifj. Lomnici Zoltán. Azt javasolta, hogy rendkívüli helyzetekben korlátozzák a Biztonsági Tanácsban a vétójogot, és bővítsék a testületben a globális képviseletet, mert a jelenlegi összetétel még a gyarmati korszak hatalmi struktúráit tükrözi, és egész kontinensek – Afrika, Dél-Amerika, a Karib-térség és Ázsia – alulreprezentáltak – tette hozzá.

António Guterres ENSZ-főtitkár 2024 szeptemberében élesen bírálta a Biztonsági Tanács működését, elavultnak, igazságtalannak és hatástalannak nevezve a testületet, amely szerinte képtelen volt véget vetni a gázai, szudáni és ukrajnai háborúknak

– idézte fel. Véleménye szerint az ENSZ tehetett volna többet a béke érdekében. Bár a humanitárius segítségnyújtás és a közvetítői próbálkozások fontosak voltak, a szervezet nem tudott valódi politikai áttörést elérni.

Szijjártó Péter többször hangsúlyozta: az ENSZ feladata az lett volna, hogy lehetőséget teremtsen a háborúzó felek számára a tárgyalóasztalhoz való leüléshez, ám erre képtelennek bizonyult. Orbán Viktor pedig kezdettől fogva világossá tette, hogy csak a tűzszünet és a béketárgyalások vezethetnek eredményre, és ha a konfliktust a kezdeti szakaszban sikerült volna megállítani, akkor százezrek életét lehetett volna megmenteni, Európa gazdasága pedig nem szenvedne ekkora károkat

– vonta le a következtetést ifj. Lomnici Zoltán.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: AFP)