Mit tesz az ENSZ a békéért?

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 44 évvel ezelőtti döntése nyomán a béke világnapját ünnepeljük szeptember 21-én. De milyen lehetőségekkel élhet és mit tesz a gyakorlatban az ENSZ a béke megteremtése érdekében?

Illusztráció (Forrás: AFP)

2023 májusában azonban António Guterres egy interjúban arról beszélt, hogy a felek annyira elkötelezettek saját győzelmükbe vetett hitükben, hogy „ebben a pillanatban nem lehetségesek béketárgyalások”, ugyanakkor remélte, hogy a jövőben sikerül majd tárgyalóasztalhoz ülni velük. Eközben az ENSZ humanitárius szervezetei több mint 15 millió ukránt láttak el élelmiszerrel, vízzel, menedékkel és orvosi ellátással, valamint több mint 1400 ENSZ-alkalmazott dolgozik az ország területén. 

A jogi keretek tehát lehetőséget adnak arra, hogy az ENSZ békét szorgalmazzon. Az ENSZ alapokmánya VII. fejezete feljogosítja a Biztonsági Tanácsot, hogy a nemzetközi béke és biztonság érdekében kötelező erejű rendszabályokat foganatosítson, ideértve akár gazdasági szankciókat vagy fegyveres erők alkalmazását. A 39–42. cikkek rögzítik, hogy a tanács megállapíthatja a béke veszélyeztetésének fennállását, ajánlásokat tehet, illetve a 41. cikk alapján fegyveres erő alkalmazása nélküli intézkedéseket, a 42. cikk alapján pedig katonai fellépést is elrendelhet

– sorolta a lehetőségeket ifj. Lomnici Zoltán.

Az ENSZ feladata lenne gondoskodni a tárgyalások lehetőségéről

Szijjártó Péter szerint az ENSZ feladata lenne lehetőséget biztosítani, hogy a háborúzó felek tárgyalóasztalnál rendezzék konfliktusukat, ám a szervezet erre nem volt képes – emlékeztetett a szakértő.

A magyar kormány évek óta tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget, mert meggyőződése, hogy csak ez mentheti meg az emberéleteket és Európa gazdaságát

– emelte ki, hozzátéve, hogy a háborúpárti „liberális mainstream” azonban – álláspontja szerint – minden békekezdeményezést ellehetetlenített, és az ENSZ saját működési problémáival volt elfoglalva. Szijjártó úgy véli, hogy ha a háborút az elején sikerült volna leállítani, milliók életét lehetett volna megmenteni. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a 2023. szeptemberi ENSZ-közgyűlésen úgy fogalmazott, hogy az orosz–ukrán háború világosan megmutatta: az ENSZ döntéshozatali rendszere leszűkült és megbénult, ezért sürgős reformra szorul – húzta alá ifj. Lomnici Zoltán. Azt javasolta, hogy rendkívüli helyzetekben korlátozzák a Biztonsági Tanácsban a vétójogot, és bővítsék a testületben a globális képviseletet, mert a jelenlegi összetétel még a gyarmati korszak hatalmi struktúráit tükrözi, és egész kontinensek – Afrika, Dél-Amerika, a Karib-térség és Ázsia – alulreprezentáltak – tette hozzá.

António Guterres ENSZ-főtitkár 2024 szeptemberében élesen bírálta a Biztonsági Tanács működését, elavultnak, igazságtalannak és hatástalannak nevezve a testületet, amely szerinte képtelen volt véget vetni a gázai, szudáni és ukrajnai háborúknak

– idézte fel. Véleménye szerint az ENSZ tehetett volna többet a béke érdekében. Bár a humanitárius segítségnyújtás és a közvetítői próbálkozások fontosak voltak, a szervezet nem tudott valódi politikai áttörést elérni.

Szijjártó Péter többször hangsúlyozta: az ENSZ feladata az lett volna, hogy lehetőséget teremtsen a háborúzó felek számára a tárgyalóasztalhoz való leüléshez, ám erre képtelennek bizonyult. Orbán Viktor pedig kezdettől fogva világossá tette, hogy csak a tűzszünet és a béketárgyalások vezethetnek eredményre, és ha a konfliktust a kezdeti szakaszban sikerült volna megállítani, akkor százezrek életét lehetett volna megmenteni, Európa gazdasága pedig nem szenvedne ekkora károkat

– vonta le a következtetést ifj. Lomnici Zoltán.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: AFP)