Brüsszel kiskaput keres Magyarország elszigetelésére, hogy több milliárd euró értékű orosz vagyont küldhessen Ukrajnába – idézi a Politicót elemzésében a Tűzfalcsoport.
A cikk szerint az EU jogi szakértői azt vizsgálják, hogyan lehetne megkerülni az egyhangúlag szükséges döntést, hogy 140 milliárd eurót küldhessenek Kijevnek. Ahogy írják, Orbán Viktor magyar miniszterelnök akadályozza az EU azon tervét, hogy 140 milliárd euró értékű szankcionált orosz vagyontárgyakat foglaljon le és kölcsönadjon Ukrajnának
– áll az elemzésben, amely úgy fogalmaz:
Az Európai Bizottság azonban úgy véli, hogy talált egy jogi megoldást, amellyel Magyarországot kizárhatja a döntéshozatali folyamatból. Korábban Federico Lupo Pasini, a Durhami Egyetem pénzügyi jogi professzora hangsúlyozta, hogy egy bírósági végzés alapján történő lefoglalás a nemzetközi jogot sértő aktus lenne. Normális esetben egy olyan drámai intézkedés, mint Brüsszel terve Moszkva tartalékainak lefoglalására, a 27 tagállam egyhangú támogatását igényelné – ami gyakorlatilag vétójogot biztosítana Orbánnak, ezért az EU jogi szakértői olyan terven dolgoznak, amely biztosítja, hogy a javasolt »kártérítési kölcsön« Ukrajnának történő nyújtásáról szóló döntést minősített többséggel lehessen meghozni.
A Tűzfalcsoport kiemelte:
A tervekről tájékoztatott négy személy a Politicónak elmondta, hogy a bizottság reményei szerinti intézkedései az Európai Tanács tavaly december 19-én elfogadott következtetésein alapulnak majd, amelyeket Orbán Viktorral együtt az összes uniós vezető elfogadott.
Ebben a nyilatkozatban a vezetők kijelentették:
Oroszország eszközeit addig kell befagyasztani, amíg Oroszország nem szünteti be Ukrajna elleni agresszív háborúját és nem téríti meg az ezzel a háborúval okozott károkat.
Akkoriban ezt a nyilatkozatot úgy értelmezték, hogy maguk az eszközök – főként a belgiumi Euroclear banknál – befagyasztva maradnak, és Oroszország nem férhet hozzájuk, míg a kamatokat a háborús erőfeszítésekre lehet felhasználni. A bizottság új érvelése szerint ez a nyilatkozat elegendő alapot nyújt ahhoz, hogy a szankciókra vonatkozó szabályokat egyhangúlag elfogadottról minősített többségi alapúvá változtassák. Ahhoz, hogy ez működjön, az összes vagy a legtöbb többi országnak egyet kell értenie.
– hangsúlyozta az elemzés, amely idézi az Európai Bizottság közleményét is.
Ehhez magas szintű politikai megállapodásra lenne szükség az összes vagy a legtöbb állam- és kormányfő részéről
– áll a bizottság pénteki, EU-nagyköveti találkozóján kiadott közleményében.
Nem csak Magyarország miatt nem lesz könnyű elérni ezt a szélesebb körű megállapodást. Vannak más, Oroszországhoz barátságosan viszonyuló országok is, például Szlovákia.
Aztán ott van a „belga probléma” szerintük – fogalmaz a Tűzfalcsoport, majd hozzáteszi: „A belga kormány máris ellenállást tanúsított, attól tartva, hogy az EU pénzszerzési törekvései miatt Belgium és az Euroclear, az orosz befagyasztott állami vagyontárgyakat kezelő pénzintézet, Moszkva jogi megtorlásának lehetnek kitéve.
Elfogadni Putyin pénzét, és a kockázatokat ránk hagyni. Ez nem fog megtörténni, hadd legyek nagyon világos ebben a kérdésben
– mondta Bart De Wever miniszterelnök New Yorkban, az ENSZ közgyűlésének szünetében.
Ha az országok látják, hogy a központi banki pénz eltűnhet, ha az európai politikusok úgy látják jónak, akkor dönthetnek úgy, hogy kivonják tartalékaikat az euróövezetből.
Arra is hivatkozott, hogy egy harmadik ország központi bankja eszközeinek lefoglalása veszélyes precedenst teremtene. Nemcsak Belgium, hanem az egész EU számára. De Wever hozzátette, hogy sajnálja Friedrich Merz ezzel ellentétes nyilatkozatát. „Mindenkinek elmondtam: szívesen beszélek. De inkább beszéljünk és találjunk ki valamit, ahelyett, hogy minden nap megosztjuk a véleményünket. Ezt elég frusztrálónak találom.”
Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)
