Európa egyszerre került gazdasági, biztonsági, külpolitikai és identitásválságba

Az Európai Bizottság elnöke szerdán esedékes évértékelőjén hallani akarunk annak okairól, hogy Európa miként kerülhetett egyszerre gazdasági, biztonsági, külpolitikai és identitásválságba, valamint látni azt, hogy ezért Ursula von der Leyen és társai hajlandóak-e vállalni a felelősséget – jelentette ki Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője Strasbourgban kedden.

Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen Fotó: SIMON WOHLFAHRT Forrás: AFP

Azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság elnöke szerdán évértékelő beszédet tart az Európai Parlament plenáris ülésén, Dömötör Csaba magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Ursula von der Leyen egy többszörös válságban lévő Európai Unió vezetőjeként szólal majd fel és ad tájékoztatást az unió helyzetéről. Ezen többszörös válság kialakulásában neki és a mögötte álló néppárti–liberális koalíciónak óriási felelőssége van – jelentette ki.

Az Európai Bizottság elnöke szerdán esedékes évértékelőjén hallani akarunk annak okairól, hogy Európa miként kerülhetett egyszerre gazdasági, biztonsági, külpolitikai és identitásválságba – jelentette ki Dömötör Csaba
(Fotó: MTI)

– Szeretnénk hallani arról, miként kerülhetett Európa ekkora gazdasági válságba? Hogyan állandósulhatott a versenyképességi térvesztés? – fogalmazott Dömötör Csaba, majd kifejtette: a számokat nézve az látható, hogy Európa 2024-ben 0,8 százalékkal növekedett gazdaságilag, Amerika 2,8 százalékkal, ami közel háromszoros különbség, és ebben az évben Kína 5 százalékos gazdasági növekedésre számíthat. Az Európai Unió tehát a sor végén kullog – hívta fel a figyelmet.

Szavai szerint ez azért van, mert Brüsszel a rendelkezésre álló forrásokat a háborúra költi, nem pedig gazdasági ösztönzésre. 

Az is megválaszolásra vár, hogy miért erőltetik még ilyen körülmények között is a háborús politikát – mondta. Az uniós országok eddig 169 milliárd eurót, forintban kifejezve 67 ezer milliárd forintot költöttek a háborúra, és ennek jelentős része fegyverszállításokra ment. 

Ezután még több költségvetési olajat akarnak önteni a háborús tűzre: a következő hétéves uniós költségvetésben ugyanis az Európai Bizottság további 100 milliárd eurót különítene el Ukrajna támogatására, a közvetlen kiadásokkal együtt akár a költségvetés 20 százalékát is nekik irányoznák elő 

– magyarázta.

Szeretnénk holnap hallani arról, hogyan gondolták: mégis kiknek kellene viselniük mindennek a terheit? – fogalmazott. A válasz persze részben sejthető – közölte Dömötör, majd a hosszú távú uniós költségvetésre utalva közölte: az agrárkasszát 33 ezer milliárd forintnak megfelelő összeggel vágnák meg, illetve csökkentenék a kohéziós támogatásokat azért, hogy a háborús politikának, illetve a bővítési költségeknek helyet csináljanak.

– Szeretnénk arról is hallani, miért hoznak továbbra is olyan döntéseket, amelyek következtében emelkedik, és tartósan magasan marad az energia ára Európában – tette fel a kérdést az EP-képviselő, majd megjegyezte: ez egyebek mellett az Oroszország elleni szankciók miatt következett be. A Draghi-jelentés szerint továbbá az európai vállalkozásoknak az áram ára kétszer-háromszor, a gáz ára pedig négyszer-ötször kerül többe, mint amerikai versenytársaiknak. Ez tarthatatlan – jelentette ki Dömötör Csaba, majd kifejtette: ezt tennék tartóssá azzal, hogy végleg levágnák a keletről érkező energiaforrásokat az európai gazdaságról. 

Az a tény, hogy minden alternatíva drágább, brutális következményekkel jár majd. Így az európai ipar leépülése is folytatódhat 

– emelte ki.

Közölte továbbá, az unió helyzetéről szóló beszéd során szükséges hallani arról is, Brüsszel miért erőlteti tovább a migrációs paktumot.

– Az Ursula von der Leyen mögött állók, így például a Tisza-féle Európai Néppárt (EPP) még mindig a migrációs paktumot erőlteti, amely, mint tudjuk, az ideérkezők kötelező szétosztását jelenti, és súlyos büntetést arra az esetre, ha valaki ebben nem hajlandó részt venni – fogalmazott az EP-képviselő, majd úgy folytatta: annak ellenére erőltetik ezt, hogy a zárt irodapalotájuk közvetlen szomszédságában, Brüsszel belvárosában csak augusztus folyamán húsz lövöldözés történt, amelyből hét halálos kimenetelű volt. Ez közvetlen összefüggésben van az elmúlt 10 év nyitott ajtós politikájával – jegyezte meg.

A politikus közölte: jó lenne hallani arról is, miért titkolják, hogy mire költik az európai adófizetők pénzének egy részét. Kiemelte: nincs átláthatóság azzal kapcsolatban, hogy milyen összegekkel és mit kérve finanszíroznak több ezer politikai aktivistacsoportot, kizárólag liberális médiumokat, vagy éppen tényellenőrnek mondott cenzorcsoportokat szerte a tagországokban.

Miközben a gazdák pénzét elveszik, a kohéziós támogatásokat csökkentik, ezekre az előbb említett célokra még többet költenének a következő hétéves költségvetésben 

– hívta fel a figyelmet. – Ezekből a körülményekből is látszik, hogy Európa súlyos válságba került. És nem csak az a baj, hogy nem látszik, hogy az itteni vezetőknek lenne terve arra vonatkozóan, hogy miként lábaljunk ki ebből. Azt is érezzük, hogy nem is az európai vállalkozások vagy a családok érdekeit nézik vagy veszik figyelembe, hanem egy szűk liberális elitét – fogalmazott.

Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy folyamatosan napirenden van egy újabb bizalmatlansági indítvány Ursula von der Leyen ellen, több frakcióban, jobbról is és balról is 

– jegyezte meg. A cimborái persze kitartanak mellette, Manfred Weber frakciója, benne a Tisza Párttal – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva Dömötör Csaba azt mondta, számos olyan kiemelt és érzékeny téma van, amelyek esetében a Tisza Párt EP-képviselői a néppárti frakciótársaik szavazatai mögé bújnak. Amikor tehát Magyar Péter nem szavaz, szavaznak helyette az európai parlamenti szakbizottságban olyan dolgokban, amelyek károsak Magyarország számára. Látható tehát, hogy az itteni támogatóik, cimboráik, jelölőik mit támogatnak, és mit szavaznak meg. Abban túl sok köszönet nincsen a magyarok számára – tette hozzá a fideszes EP-képviselő.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)