Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Éles kontrasztot és súlyos igazságtalanságot hordoz az a javaslat, amelyet Emmanuel Macron negyedik, bukdácsoló kormánya terjesztett elő. Miközben a hétköznapi emberektől folyamatosan vonják meg a juttatásokat, a nagyvállalatok állami kedvezmények és támogatások révén óriási nyereséghez jutnak – írja az Origo.
Látszólag az államháztartás egyensúlyának helyreállítását szolgálja a francia miniszterelnök július 15-én beterjesztett csomagja, valójában azonban a megszorítások terhét főként a legkiszolgáltatottabb rétegek – a nyugdíjasok, az alacsony jövedelműek és a betegek – viselik, miközben a nagyvállalatok továbbra is bőséges állami kedvezményekhez jutnak.
A tervezet egyik legvitatottabb eleme a szociális juttatások jelentős megnyirbálása.
A kormány tervei között szerepel a betegellátásra szánt források csökkentése és a szociális juttatások befagyasztása, ami még inkább kiszolgáltatottá teszi a lakosságot. Ennek része a munkanélküli segélyek megnyirbálása és a közszolgáltatások további visszavágása is, amelyek ellehetetlenítik a rászorulók mindennapjait.
A Le Monde Diplomatique cikkében arra mutat rá, az európai újrafegyverkezés árát végső soron a legvédtelenebb társadalmi csoportok fizetik meg.
Miközben Macron kabinetjének tagjai, köztük Catherine Vautrin munkaügyi miniszter, a társadalombiztosítási csalások miatt bírálják az országot – amelyek összesen mintegy 13 milliárd eurós kárt okoznak –, arról kevesebb szó esik, hogy ennek több mint felét a feketefoglalkoztatás teszi ki.
Ugyanakkor Olivier Rietmann és Fabien Gay szenátorok jelentése rávilágít: a francia költségvetés több mint 200 milliárd eurót juttat különféle támogatások formájában a nagyvállalatoknak, sokszor ellenszolgáltatás vagy akár alapvető ellenőrzés nélkül.
A szenátorok jelentése szerint az Auchan esete jól mutatja a problémát: a cég a jelentős adókedvezmények ellenére több mint kétezer dolgozó elbocsátását jelentette be. Hasonló gyakorlat figyelhető meg az ipari vállalatoknál is, amelyek szintén milliárdos nyereséget realizáltak az állami támogatások révén. Az ArcelorMittal például az elmúlt évtizedben világszerte átlagosan évi 200 millió euró osztalékot fizetett ki, miközben 2023-ban Franciaországban 298 millió euró támogatást kapott – majd 2025-ben létszámleépítést hajtott végre.
Szélesebb gazdasági nézőpontból nézve a jelenlegi helyzet arra utal, hogy a francia kormány politikája egyre inkább eltávolodik alapvető feladatától, vagyis a társadalmi jólét szolgálatától.
Az állami támogatások és a jelentős adókedvezmények odaítélése a nagyvállalatoknak oda vezet, hogy a gazdasági növekedés fő nyertesei nem a munkavállalók, hanem a részvényesek és a felsővezetők lesznek
– írja a Le Monde Diplomatique.
Mindezt súlyosbítja, hogy a támogatások nem teljesítik eredeti céljukat: nem ösztönzik a munkahelyteremtést vagy a versenyképességet. A nagyvállalatok sokkal inkább a profit felhalmozására és a részvényesek kifizetésére összpontosítanak, mint a munkaerő bővítésére.
Nem csupán a nagyvállalatok részesülnek óriási összegekben: Emmanuel Macron az orosz–ukrán háború elhúzódásának egyik leghangosabb – és sokak szerint legfelelőtlenebb – szószólója.
Az elhúzódó konfliktus és Oroszország állandó fenyegetésként való beállítása folyamatosan növeli a fegyverkezési kiadásokat. Ezek részben Ukrajna támogatását, részben pedig Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság programjai révén a francia hadsereg fejlesztését szolgálják.
Macron idén márciusban újabb kétmilliárd eurós katonai segélyt jelentett be Kijev számára. Figyelembe véve az ukrán korrupció nagyságát, erősen kérdéses, hogy ebből mennyi jut el ténylegesen a fronton harcoló katonákhoz, és mennyi kerül a Zelenszkij-kormány vezetőinek kezébe.
Az Origo szerint Magyarországon a Tisza Párt tervei hasonló társadalmi igazságtalanságokat eredményeznének, hiszen míg az átlagpolgárokat adóemelés sújtaná, addig – Manfred Weber vezette Európai Néppárthoz tartozva – Magyar Péterék várhatóan jelentős forrásokat irányítanának Ukrajna támogatására.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (AFP)
Az új parancsnoksággal a NATO közelebb került Oroszországhoz.
Vrancea megyében van a legtöbb földrengés Romániában.
Mellélőtt a Nyugat.
A tanácskozáson a bővítés, a jogállamiság és a belső reformok kérdései kerültek napirendre.
Az új parancsnoksággal a NATO közelebb került Oroszországhoz.
Vrancea megyében van a legtöbb földrengés Romániában.
Mellélőtt a Nyugat.
A tanácskozáson a bővítés, a jogállamiság és a belső reformok kérdései kerültek napirendre.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az új parancsnoksággal a NATO közelebb került Oroszországhoz.
Vrancea megyében van a legtöbb földrengés Romániában.
Mellélőtt a Nyugat.
A tanácskozáson a bővítés, a jogállamiság és a belső reformok kérdései kerültek napirendre.
A rendőrség nyomoz.
Ez az oka!
Egyértelműen fogalmazott az orosz elnök.
Rájár a rúd az egykori SZDSZ-es elemzőre.
Az Alapjogokért Központ legfrissebb elemzése szerint a Fidesz–KDNP várja kedvezőbb pozícióból az őszi politikai évadnyitót.
Egyre tragikusabb a történet.
Mellélőtt a Nyugat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
