Éveket késett a NATO a drónfenyegetés kezelésében + videó

Szeptember 10-én orosz drónok hatoltak be a lengyel légtérbe, a NATO azonnal reagált, majd elindította az Eastern Sentry (Keleti Őrszem) hadműveletet. A szövetség csapatokat és vadászgépeket telepített Lengyelországba – számolt be róla a Magyar Nemzet korábban. Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint a reakció szükséges, de túl későn jött, hiszen a háború 3,5 éve tart, és azóta vetnek be drónokat a front mindkét oldalán.

Lengyel katonák a Nowa Dęba katonai gyakorlótéren tartott kiképzés során Fotó: AFP

A NATO gyorsan reagált a szeptember 10-i orosz dróntámadásra, amely több kilométerre is behatolt a lengyel légtérbe. A szövetség azonnali válaszlépésként elindította az Eastern Sentry (Keleti Őrszem) hadműveletet, amelyben szövetséges csapatokat és harci repülőgépeket telepítettek Lengyelországba.

A török légierő Turkish Stars-bemutatót tart a NATO-napok második napján Ostravában és a cseh légierő napjain Mosnovban, Csehországban, 2025. szeptember 21-én (Fotó: ARTUR WIDAK / NurPhoto)

Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint a döntés egyszerre elrettentés és gyakorlati válaszlépés, de nem pótolja az elmúlt évek mulasztásait.

Az biztos, hogy a drónok – akár alacsonyan, akár közepes magasságban repülnek – radarral nehezen észlelhetők, és elhárításuk teljesen új kihívást jelent a NATO számára. Ennek megfelelően a szervezetnek fel kell készülnie, de nehéz másként jellemezni a helyzetet, mint bűnös hanyagságként, hogy csak most kezdenek pánikolni

 – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban a szakértő. Felidézte, hogy drónokat és kisebb pilóta nélküli repülőket a háború eleje óta rendszeresen bevetnek a front mindkét oldalán. „Három és fél éve tart a háború, és ezeknek a drónoknak a lelövése hagyományos légvédelmi eszközökkel nehéz vagy egyszerűen gazdaságtalan. Az, hogy a NATO most kapkod, egyszerűen röhejes” – mondta. Somkuti Bálint szerint a mostani telepítések inkább politikai üzenetet hordoznak, mintsem ténylegesen növelnék a védelmi képességeket.

Nagyon kevés információ áll rendelkezésre, de annyi biztos, hogy rövid idő alatt megszületett egy komoly megállapodás a NATO és Lengyelország között. Varsó megkapja az ukrán tapasztalatokat az orosz – műanyagból és fából épített, alacsony sebességű – drónok elhárításával kapcsolatban. Előbb-utóbb a szövetség is rendelkezni fog hasonló képességekkel, de ez még nem a holnap problémája

 – hangsúlyozta. Hozzátette, a provokációk lehetősége továbbra is fennáll. „Megnyílik egy ablak arra, hogy ha Oroszország akar, több ilyen támadást is el tud követni, mert a NATO jelenleg nem rendelkezik megfelelő képességekkel ennek az elhárítására. Ez nem lehet meglepetés, hiszen a háború már 3,5 éve tart” – figyelmeztetett. Arra a kérdésre, hogy a NATO hosszabb távon állandóan megerősített jelenlétet tarthat-e fenn Lengyelországban, Somkuti emlékeztetett: 

„2014-ben, a Krím annektálása után a balti államok már kérték határaik megerősítését, de a költségek miatt sem az Egyesült Államok, sem a többi szövetséges nem vállalta ezt. Ezek a mostani telepítések is inkább politikai táncként értékelhetők minden egyes incidens után.” Kiemelte, a mostani eset háttere is tisztázatlan, a lengyel kormány kommunikációja pedig következetlen. Magyar szempontból a szakértő szerint a legfontosabb tanulság a felkészülés.

Arra kell készülni, hogy alacsonyan repülő, radarral nehezen észlelhető eszközök a magyar légtérbe is behatolhatnak. Azok az orosz forrásokból előkerülő videók, amelyeken keresőfényszóróval és géppuskákkal felszerelt csoportok semmisítik meg a drónokat, jó mintát adhatnak a képességek fejlesztésére, hiszen nem radart használnak, hanem éjjellátó technológiát

 – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a NATO késlekedése súlyos hiányosság. „Ezt már rég meg kellett volna lépniük, csendben, felkészülten. Nem most kell kapkodni, amikor mindenki tudja, hogy drónfenyegetettség van.”

Borítókép: Lengyel katonák a Nowa Dęba katonai gyakorlótéren tartott kiképzés során (Fotó: AFP)