Éveket késett a NATO a drónfenyegetés kezelésében + videó

Szeptember 10-én orosz drónok hatoltak be a lengyel légtérbe, a NATO azonnal reagált, majd elindította az Eastern Sentry (Keleti Őrszem) hadműveletet. A szövetség csapatokat és vadászgépeket telepített Lengyelországba – számolt be róla a Magyar Nemzet korábban. Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint a reakció szükséges, de túl későn jött, hiszen a háború 3,5 éve tart, és azóta vetnek be drónokat a front mindkét oldalán.

Lengyel katonák a Nowa Dęba katonai gyakorlótéren tartott kiképzés során Fotó: AFP

„2014-ben, a Krím annektálása után a balti államok már kérték határaik megerősítését, de a költségek miatt sem az Egyesült Államok, sem a többi szövetséges nem vállalta ezt. Ezek a mostani telepítések is inkább politikai táncként értékelhetők minden egyes incidens után.” Kiemelte, a mostani eset háttere is tisztázatlan, a lengyel kormány kommunikációja pedig következetlen. Magyar szempontból a szakértő szerint a legfontosabb tanulság a felkészülés.

Arra kell készülni, hogy alacsonyan repülő, radarral nehezen észlelhető eszközök a magyar légtérbe is behatolhatnak. Azok az orosz forrásokból előkerülő videók, amelyeken keresőfényszóróval és géppuskákkal felszerelt csoportok semmisítik meg a drónokat, jó mintát adhatnak a képességek fejlesztésére, hiszen nem radart használnak, hanem éjjellátó technológiát

 – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a NATO késlekedése súlyos hiányosság. „Ezt már rég meg kellett volna lépniük, csendben, felkészülten. Nem most kell kapkodni, amikor mindenki tudja, hogy drónfenyegetettség van.”

Borítókép: Lengyel katonák a Nowa Dęba katonai gyakorlótéren tartott kiképzés során (Fotó: AFP)