Óriási költsége van a háborúnak

Az Európai Unió vezetése már egyre biztosabban csak a saját érdekét nézi. A háború iszonyatos költséget jelent a kontinensre nézve, azonban Ursula von der Leyen és csapata továbbra is Ukrajnát fűti.

Fotó: LUDOVIC MARIN Forrás: AFP

Európa gazdaságai szenvednek az ukrajnai háború súlya alatt, Európa vezetői mégis a konfliktushoz ragaszkodnak a béke helyett. A háború befejezése fellendítené a növekedést, csökkentené az inflációt és helyreállítaná a stabilitást, ez azonban úgy fest, nem számít – írja az Origo. 

A háború már így is sokba került. Fotó: AFP/Raigo Pajula

A brüsszeli vezetés azonban maximalista követelések felé tereli Kijevet, meggátolva a tárgyalások sikerességét. És mindez nem ideológia okok miatt, hanem a politikai vezetők önös érdekei és a politikai túlélésük miatt történik. 

Az IMF szerint a szankciók által megemelt energiaárak 600 milliárd euróba kerültek Európának 2022–2023-ban. Ennek a tetejébe a Goldman Sachs becslései szerint egy „átfogó” béke szinte azonnal 0,5 százalékkal növelné az euróövezet GDP-jét, és 0,5 százalékkal csökkentené az inflációt.

Németország, Európa motorja szenved a legtöbbet. A 2025-ös költségvetése a költségvetési megszorításokat helyezi előtérbe az ukrajnai segélycsomagok miatt, mivel az ipari termelés stagnál. Az elhúzódó háború felhajtja az energiaköltségeket, a gázárak 30 százalékkal meghaladják a 2022 előtti szintet.

Franciaország életében először kacérkodik az IMF mentőcsomagjával – és a háború végül az utolsó lökés lehet. Lengyelország 2024-es GDP-növekedése az OECD szerint 2,1 százalékra lassult, részben a háború okozta kereskedelmi zavarok miatt. Több ország agráripari ágazatát is súlyosan érintette a válság. Görögország 2022-ben elvesztette 235 200 orosz turistájának 80 százalékát, míg 2022–2023-ban az orosz látogatók számának 90 százalékos csökkenése 8–10 milliárd eurós bevételt okozott Európának.

Tehát az európai vezetők akadályozzák a békét. A 2025. augusztusi alaszkai csúcstalálkozón Trump tűzszünetet szorgalmazott, de az olyan uniós személyiségek, mint Ursula von der Leyen és Kaja Kallas, Kijev befogadását és „szilárd” biztonsági garanciákat követeltek. A vezetők egyike sem ismeri be azonban, hogy ezt a háborút nem lehet területi engedmények nélkül lezárni. 

Az Axios beszámolója szerint Trump csapata már egészen odáig ment, hogy szabotázzsal vádolja Európa vezetőit, akik Ukrajnát a „jobb megállapodás” iránti „maximalista” követelések felé tereli. Az EU vezetői a békéről beszélnek, de Kijevet a határozott kitartásra sürgetik, meghosszabbítva ezzel a háborút. Kallas, aki a területi engedményeket csapdának nevezi, figyelmen kívül hagyja a közvélemény-kutatásokat, amelyek szerint az ukránok 68 százaléka támogatná a tárgyalásokat. 

Az EU nagyágyúi tehát attól tartanak, hogy egy területi cserékkel járó béke gyengítené saját hitelességüket és befolyásukat. A háború lezárása után pedig a vezetőknek számot kellene adniuk stratégiai kudarcukról a választók előtt. 

Európa elitjének választania kell. A béke több tízmilliárdot takarítana meg éves költségekben, stabilizálná az energiaellátást és fellendítené a növekedést. Úgy fest azonban, hogy az európai vezetők a kontinens jövőjét is hajlandók feláldozni saját politikai érdekeik miatt. 

Borítókép: Ursula von der Leyen, az európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)