Az ukrajnai konfliktus Oroszország számára kritikus szükségeket teremtett – elsősorban lőszer és tüzérségi anyagok tekintetében. Észak-Korea viszont éppen ezekben bőséges készletekkel rendelkezik.

Az ukrajnai konfliktus Oroszország számára kritikus szükségeket teremtett – elsősorban lőszer és tüzérségi anyagok tekintetében. Észak-Korea viszont éppen ezekben bőséges készletekkel rendelkezik.
A George W. Bush Presidential Center tanulmánya szerint Kim Dzsong Un és Vlagyimir Putyin kapcsolata 2022 óta folyamatosan erősödik a katonai és stratégiai összefonódás terén.
Mindeközben más jelentések arra hívják fel a figyelmet, hogy az együttműködés korántsem kiegyensúlyozott. Észak-Korea jelentős fegyver- és muníciótámogatást nyújt Oroszországnak, ám cserébe csak a haszon töredékét kapja vissza – Moszkva sokkal többet profitál a háború fenntartásából, mint amennyit Phenjan a támogatásáért ellenszolgáltatásként elnyer. Ez az aránytalanság jól mutatja, hogy a partnerségben Oroszország a domináns fél, míg Észak-Korea elsősorban politikai és stratégiai elismerést remél az együttműködéstől.
Phenjan 2023 óta akár 9,8 milliárd dollár értékben szállított gránátokat, rakétákat, nehézfegyvereket és katonákat, míg Moszkva ezért cserébe csupán korlátozott mennyiségű élelmiszert, üzemanyagot és katonai felszerelést adott, ami ennek az összegnek mindössze a tizedét éri – áll a Friedrich Naumann Alapítvány csütörtökön közzétett jelentésében.
A tanulmány szerzője, Olena Guszeinova szerint Észak-Korea mindössze 457 millió és 1,19 milliárd dollár közötti értéket kaphatott Oroszország „ellenszolgáltatási csomagjából”, amely élelmiszert, olajszállítmányokat, légvédelmi rendszereket, elektronikai hadviselési eszközöket és esetleg vadászgépeket tartalmazhatott.
Guszeinova, a Hankuk Külföldi Tanulmányok Egyetemének oktatója úgy fogalmazott, hogy a Kreml rendkívüli óvatosságot tanúsított a „fejlett technológiák” átadásával kapcsolatban, és szállításait az alapvető ellátmányra és az alacsonyabb szintű rendszerekre korlátozta.
„Több területen is úgy tűnik, Moszkva hozzájárulása jóval kisebb a vártnál” – áll a jelentésben. Phenjan több millió tüzérségi lövedéket, több száz rakétavetőt és tüzérségi eszközt, valamint KN–23 ballisztikus rakétákat, sőt mintegy 15 000 katonát küldött Oroszországnak, ami főként Moszkvának kedvezett, és „nem gyakorolt látható hatást Észak-Korea gazdaságára”.
Phenjan továbbra is súlyos gazdasági válsággal küzd
– írta Guszeinova, megjegyezve, hogy az észak-koreai vagyon továbbra is nagyrészt az orosz pénzügyi rendszerben van, és a rezsimhez csak mérsékelt összegű készpénz jut el.
A tanulmány szerint Phenjan ennek ellenére kész elfogadni az ilyen egyenlőtlen feltételeket. Észak-Korea számára a stratégiai haszon a technológiai együttműködés kilátásában, a fegyverrendszerek valós harctéri körülmények közötti kipróbálásában, valamint a nemzetközi elszigeteltség részleges enyhítésében rejlik az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjával való szorosabb kapcsolat révén.
Frederic Spohr, a dél-koreai Friedrich Naumann Alapítvány vezetője dél-koreai hírszerzési jelentésekre hivatkozva arról számolt be, hogy Phenjan elégedetlenségét váltotta ki Oroszország korlátozott kártérítése, de hangsúlyozta: Észak-Korea a különbségek ellenére is fenntartja a megállapodást.
Az észak-koreai rezsim elfogadhat egy rossz üzletet, de összességében mégis profitál az együttműködésből
– mondta Spohr, és rámutatott:
Észak-Korea kevésbé elszigetelt, és egyértelműen jobb helyzetben van, mint az orosz invázió előtt volt.
A jelentés vitatja a Koreai Védelmi Elemző Intézet (KIDA) becslését, amely szerint Phenjan akár 20 milliárd dollárt is kereshetne az Oroszországnak szánt szállítmányokból. Guszeinova ezt legfeljebb 10 milliárd dollárra teszi, azzal érvelve, hogy Moszkva valószínűleg kedvezményes nagykereskedelmi áron vásárolja meg az észak-koreai fegyvereket, nem pedig piaci értéken, ahogy a KIDA feltételezi.
A tanulmány megjegyzi, hogy a központosított termelés miatt sem Oroszország, sem Észak-Korea nem tapasztalt olyan piaci nyomást, mint a NATO-országok, és más tényezők – például Phenjan fegyverpiaci versenye Iránnal, valamint a Moszkvához fűződő kapcsolatok előtérbe helyezése – szintén megakadályozták a magasabb árak elérését.
A jelentés szerint Észak-Korea több millió 122 és 152 milliméteres lövedéket, 248 KN–23 ballisztikus rakétát és kazettás bombát szállított Moszkvának. Oroszország ennek részeként aktívan bevetett észak-koreai 60 és 140 milliméteres aknavetőket, nagy teljesítményű 240 és 107 milliméteres többszörös rakétarendszereket, nagy hatótávolságú 170 milliméteres Koksan önjáró ágyúkat és szovjet kori tüzérségi eszközöket.
Spohr szerint fennáll a veszélye annak, hogy az orosz–észak-koreai együttműködés tovább erősödik.
Az orosz kártérítés később is érkezhet vagy valósulhat meg, ami arra ösztönözheti Észak-Koreát, hogy fokozza támogatását
– mondta.
Több lőszer és fegyver Oroszországnak minden bizonnyal meghosszabbíthatja az agresszív háborút Európában.
A megoldást illetően Spohr azt javasolta, hogy Európa fokozza a szankciós nyomást Oroszország meggyengítése érdekében, hogy ezzel Észak-Korea számára kevésbé vonzó partner legyen – írja az NK News.
Az orosz–észak-koreai együttműködés nemcsak fegyver- és lőszerszállításban, hanem emberáldozatokban is mérhető, hiszen a partnerség következményei már a frontvonalakon is éreztetik hatásukat. Az ukrajnai háborúban elesett észak-koreai katonák pontos száma nem ismert, de a szöuli NK News a dél-koreai NIS hírszerzés becslésére hivatkozva mintegy 2000 halottról számolt be. A múlt hónapban Kim Dzsong Un találkozott az elesett katonák családtagjaival, részvétét fejezte ki „elviselhetetlen fájdalmuk” miatt, és „szép életet” ígért a gyászolóknak – jelentette az állami média.
Ennek a katonai jelenlétnek a hátterében a 2024 júniusában megkötött teljeskörű stratégiai partnerségi egyezmény áll, amely lényegében kölcsönös védelmi szövetségként működik. A megállapodás kimondja, hogy bármelyik fél elleni külső támadás esetén a másik félnek azonnali segítséget kell nyújtania, beleértve a katonai támogatást és minden szükséges eszköz bevetését – írja az Al Jazeera.
Borítókép: Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un (Fotó: AFP)
Összesen 11 támadást hajtottak végre.
Sokkoló felvétel került elő.
A párt kerüli a kellemetlen témákat, de kilóg a brüsszeli lóláb.
Október 2-án közel 50 európai állam- és kormányfő gyűlik össze a dán fővárosban az Európai Politikai Közösség (EPK) hetedik csúcstalálkozójára.
Összesen 11 támadást hajtottak végre.
Sokkoló felvétel került elő.
A párt kerüli a kellemetlen témákat, de kilóg a brüsszeli lóláb.
Október 2-án közel 50 európai állam- és kormányfő gyűlik össze a dán fővárosban az Európai Politikai Közösség (EPK) hetedik csúcstalálkozójára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.