Moszkva toborzási stratégiája nemcsak az egészséges állampolgárokra korlátozódik. A hadseregbe egyre több büntetett előéletű személyt, illetve súlyos, akár krónikus betegségben – például HIV-ben vagy hepatitiszben – szenvedőt is besoroznak.
Emellett az orosz parlament július 22-én egy olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely az egész éves sorozást tenné lehetővé, felváltva a jelenlegi, félévente zajló rendszert. A cél, hogy az orosz hadsereg utánpótlása folyamatosan biztosított legyen.
Ezzel szemben az ukrán hadsereg helyzete válságos ponthoz ért, a katonai sorozások pedig egyre kegyetlenebb formát öltenek. Augusztusban egy olyan videófelvétel került nyilvánosságra, amelyen az látható, amint toborzótisztek fényes nappal támadtak egy civilre az utcán. Ukrajnában a toborzási gyakorlatok már nem követik a hivatalos előírásokat, és egyre gyakrabban alkalmaznak durva eszközöket. A hadkiegészítő központok munkatársai sokszor visszaélnek a helyzettel, ha úgy érzik, tettük rejtve marad.
A kényszersorozás borzalmairól a Magyar Nemzeten is többször beszámoltunk, írtunk róla, hogy egy sima igazoltatásból verés lett.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!