Továbbra is a centrista Jean-Noël Barrot vezeti a külügyi tárcát, a jobbközép Köztársaságiak vezetője, Bruno Retailleau maradt a belügyminiszter, az igazságügyi tárca élén Gérald Darmanin maradt, Rachida Dati továbbra is kulturális miniszter lesz, Manuel Valls pedig ezentúl is a tengerentúli területekért felelős tárcát irányítja.
Az új kormányba visszatért Bruno Le Maire, aki Lecornu helyét veszi át a védelmi miniszteri székben.
Az elnöki párthoz tartozó Le Maire hét évig, 2017-től 2024-ig Emmanuel Macron gazdasági és pénzügyminisztere volt. Az elnöki párthoz tartozik az új gazdasági és pénzügyminiszter, Roland Lescure is, aki korábban az ipari tárca élén állt. Az ő feladata lesz egy olyan költségvetési tervezetet bemutatni a parlamentnek, amelyet a pártok többsége hajlandó támogatni. Sébastien Lecornu - aki a harmadik miniszterelnök a 2024 nyarán tartott előrehozott választások óta és az ötödik Emmanuel Macron 2022-es újraválasztása óta - elkötelezte magát az idén a GDP 114 százalékát elérő államadósság csökkentése mellett, valamint alapvető változásokat ígért a költségvetés területén.
Lecornut szeptember 9-én nevezte ki a köztársasági elnök miniszterelnökké, miután elődjét, Francois Bayrou-t az önmaga által kért bizalmi szavazáson a képviselők megbuktatták a tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási csomag miatt.
Decemberben Michel Barnier-t is a költségvetési tervezet miatt buktatta meg a parlamenti ellenzék egy bizalmatlansági indítvánnyal.
A legnagyobb nemzetgyűlési frakcióval rendelkező párt, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella "a Medúza tutajába kapaszkodó utolsó macronistákból álló" kormánynak nevezte ironikusan a kabinetet, amely szerinte a folytonosságról, nem pedig a változásról szól, míg Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője szerint a "visszatérők felvonulása (...) nem fog sokáig tartani".
Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében a politikai instabilitás több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, miután az elnöki párt által az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség miatt Emmanuel Macron feloszlatta a Nemzetgyűlést. A 2024. július 7-i előrehozott választások eredményeként az új Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré.
Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.
