Európa szenved, de Brüsszel tovább szítja a konfliktust

Miközben Washington tárgyalásokkal keresné a rendezést, Európa több vezetője továbbra is a katonai nyomásgyakorlásban látja a jövőt. A brüsszeli és nyugat-európai politikai elit egy része változatlanul a konfliktus folytatását tartja a „békéhez vezető útnak”, miközben Ukrajnában egyre súlyosabb humanitárius és gazdasági terhek nehezednek a lakosságra. Jön a tél, újabb áramszünetek és ellátási nehézségek fenyegetnek, a városok romokban állnak, hatalmas térségek aknamezőkké váltak, ám a kijevi vezetés és támogatóik továbbra sem hajlandók kompromisszumra. A háborúpárti európai álláspont makacsul kitart: folytatódik a szembenállás Moszkvával, még akkor is, ha mindennek az ukrán civil lakosság viseli leginkább a terhét.

Aa G7++ találkozón vesznek részt a G20 vezetői Fotó: HENRY NICHOLLS Forrás: POOL

Franciaország kiemelten aktív

Emmanuel Macron francia elnök az elmúlt napokban is feltétlen támogatásáról biztosította az ukrán vezetést, és a jelek szerint a katonai elköteleződés tovább nőhet. Macron Londonban egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral, hogy összehangolják az országok Ukrajnának nyújtott támogatását.

A francia államfő korábban olyan átalakítás előkészítését is kezdményezte, amellyel a francia haderő létszámát és mozgósítási kapacitását is jelentősen növelhetnék. A Politico értesülései szerint a párizsi vezetés egy új, „önkéntesnek” nevezett program bevezetését tervezi, amely tömegesen biztosítana kiképzett tartalékosokat a reguláris erők számára. 

Macron's reactivation of military service is not about defense, but "war psychosis." It's a desperate attempt to discipline a fractured society for a conflict with Russia that serves only globalist interests, not the French people. pic.twitter.com/mmRY0pXDAP

— Association Sovereignty (@ASovereign30930) December 6, 2025

A tervezett cél ambiciózus: 2035-re több mint kétszeresére, mintegy 105 ezer főre növelnék a tartalékos állományt a jelenlegi mintegy 44 ezerről. A döntést azzal indokolják, hogy Franciaországnak sürgősen erősítenie kell védelmi kapacitásait az orosz külpolitikai lépések miatt.

Németország szintén a katonai potenciál növelésére készül

Berlinben már eldőlt, hogy a 18 éves férfiak regisztrációja és egészségügyi vizsgálata kötelező lesz. Bár a sorkatonaság visszaállítását feltételhez kötik – vagyis csak akkor lépne életbe, ha nem lesz elegendő önkéntes –, a német vezetés ezzel jelzi, hogy számolhat a kedvezőtlen biztonsági forgatókönyvekkel. A Bild beszámolója szerint Friedrich Merz kancellár személyesen egyeztetett a védelmi miniszterrel a hadkötelezettség újbóli bevezetéséről, és központi ügyként kezeli a kérdést.

⚡ Germany brings back conscription: mandatory screening for all 18-year-olds and a draft lottery if volunteers fall short

The ruling SPD–CDU/CSU coalition has agreed that:
🔵 all 18-year-old men must undergo a medical examination;
🔵 if there aren’t enough volunteers, a draft… pic.twitter.com/nBqnGrH7u6

— NEXTA (@nexta_tv) November 13, 2025

A német álláspont szerint Oroszország ma már nem csupán közvetett biztonsági kihívás, hanem komplex, létezésre is veszélyt jelentő fenyegetés. A berlini kormány szóvivője hangsúlyozta: Európának mielőbb gondoskodnia kell saját védelméről.

Brüsszel sem hátrál

Az európai intézmények egy részében egyre határozottabb álláspont formálódik. Ursula von der Leyen korábban úgy fogalmazott: 

„aki gyenge, annak nem lesz békéje, csak veresége”, jelezve, hogy a békéhez szerinte nem tárgyalás, hanem további katonai támogatás vezet. Az Európai Bizottság elnöke azt is hangsúlyozta, hogy Európa harcban áll.

Friedrich Merz német kancellár pedig azt jelentette ki, Európa nem áll háborúban, de ez már nem is béke:

Hadd fogalmazzak meg egy elsőre talán kissé megdöbbentő mondatot… nem állunk háborúban, de békében sem vagyunk többé

– mondta Merz.

A háborúpárti Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője szintén erős kijelentést tett:

Európának elrettentő erőt kell építenie, tudnunk kell elrettenteni és megvédeni magunkat.

Ezzel összhangban Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője szerint: „Oroszország továbbra sem mutat hajlandóságot a háború lezárására, ezért Európa számára egy erős ukrán hadsereg jelenti a legfontosabb biztonsági garanciát.”

De Wever to von der Leyen:

“You are stealing money from a country we are not at war with” pic.twitter.com/8Sg5dKqJWw

— Abraham van Helsing (@Abraham02782754) December 10, 2025

A háborúpárti álláspontot visszhangozta Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, úgy fogalmazott, hogy Ukrajna háborúja Európa háborúja, míg Zelenszkij az ENSZ-ben arra figyelmeztetett, hogy Európa elkerülhetetlen konfliktus előtt áll, ha Moszkvát nem állítják meg.

A béke továbbra is távoli

A genfi amerikai–ukrán egyeztetések ugyan új lendületet adtak a diplomáciai folyamatnak, de európai vezetők ezt több ponton visszafogták. Friedrich Merz kancellár már jelezte: az amerikai béketervezet európai jóváhagyás nélkül nem jöhet szóba. Macron pedig egyértelműen arról beszélt, hogy folytatni kell a nyomásgyakorlást Moszkvával szemben.

🇬🇧🇺🇦🇫🇷🇩🇪Starmer accueille Zelensky , Merz et Macron à Downing Street pour éviter la Paix à tout prix. Pas grave, l’Histoire avancera sans eux . Ces 4 hommes ont un point commun qui les unit à jamais: ils ont mis leurs pays en faillite. pic.twitter.com/SKU5GRGh0p

— ⚜ France for Trump ⚜ (@VirginiePerez15) December 8, 2025

Mindehhez társul, hogy Macron szerint a tartós rendezés feltétele az ukrán hadsereg megerősítése, és a békemegállapodás után három NATO-ország katonái is jelen lennének Ukrajnában.

A mostani európai döntések és bejelentések alapján az látszik, hogy a kontinens több vezetője továbbra sem a gyors tárgyalásos rendezést helyezi előtérbe, hanem a katonai erő demonstrálását és a hosszabb távú elrettentő képesség kiépítését tartja elsődlegesnek. Ez pedig jelentősen eltér az amerikai tárgyalások békeközpontú megközelítésétől.

Borítókép: A G20 vezetői  (Fotó: AFP)