Brüsszel eltörölné a rezsicsökkentést, Magyar Péterék támogatják a javaslatot

2028. január 1-től karbonadóval sújtanák a háztartások fűtését, a közlekedést és a mezőgazdasági termelőket. A rendszert Brüsszel a környezetvédelemmel próbálja magyarázni, a kezdeményezést pedig Magyar Péter és a Tisza Párt is támogatja.

Magyar Péter a Tisza párt vezetője (Fotó: AFP)

Új karbonadóval sújtanák a háztartások fűtését, a közlekedést és a mezőgazdaságot is. Brüsszel terve a „szennyező fizet” elv alapján büntetné a cégeket, Mindez a valóságban azonban a magyar fogyasztóknak jelentős energia-, üzemanyag- és termelési áremelkedést jelentene. Nem meglepő módon Magyar Péter és a Tisza Párt támogatja a tervezetet – írja az Ellenpont. 

Brüsszel tervét Magyar Péter és pártja is támogatja. Fotó: NurPhoto/Balint Szentgallay

Az Európai Unió már két évtizede működteti az ETS (Emissions Trading System) 1 nevű kibocsátáskereskedelmi rendszerét. Eddig főleg nagy ipari kibocsátók, erőművek, cement- és acélgyárak, nagy energiacégek tartoztak alá. A rendszer lényege egyszerű:

• Az EU meghatározza, mennyi szén-dioxidot lehet összesen kibocsátani közösségi szinten;
• Ezt a „sapkát”, évről évre csökkenti;
• Az összes kibocsátáson belül az egyes ágakhoz kvótákat rendel az EU, ezekkel a kvótákkal az iparágak kereskedhetnek egymás között.

Ez a rendszer azonban eddig csak a ipari és energetikai szereplőket érintett, így az uniós átlagpolgárok ennek a kvótarendszernek az anyagi hatásait legfeljebb áttételesen érzékelték. Az új tervezet szerint azonban a jövőben minden uniós állampolgár a saját bőrén érezheti Brüsszel újabb adóemelését.

2028-tól életbe lépne az ETS–2, ami már a lakossági fűtésre (földgáz, távhő, PB-gáz stb.), közúti üzemanyagokra (benzin, dízel), valamint a mezőgazdasági kibocsátásokra (üzemanyag + egyes termelési folyamatok) is vonatkozna. Ez azonban már nemcsak áttételesen, de közvetlenül is drágítaná a lakossági felhasználású energiahordozókat. 

Brüsszel tehát már az emberek zsebéből is kivenné a pénzt a zöldcélokra hivatkozva.

A tervezet szerint ugyanis a cégek maguk fizetik majd a kvótákat, amelyek automatikusan megjelennek, és amennyiben nem akarnak veszteségesen működni, úgy az egyetlen megoldás, hogy áthárítják az új adó terheit a fogyasztókra. Végső soron tehát a tervezet a magyar rezsicsökkentést is veszélyezteti. 

A rendszer logikája a fogyasztás csökkentésére épül: a brüsszeli direktíva szerint nincs szükségük az embereknek arra, hogy rendesen fűtsék a lakásukat, vagy ha mégis így szeretnének tenni, és nem akarnak fázni, akkor fizessék meg az árát. Ezt támogatja a Tisza Párt is.

Kulja András 2024-ben szeptemberében a Környezetvédelmi Bizottságban az ENSZ-klímacsúcs előtti határozathoz (ami végül tartalmazta a rezsicsökkentés eltörlésére vonatkozó szándékot is, amit a Tisza támogatott) többedmagával módosítást terjesztett be az alábbi szöveggel:

A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöldberuházások ösztönzésének.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű jobboldali frakció a plénum 2025. november 13-i szavazásán tett egy kísérletet a rezsicsökkentést eltörlő csomag visszavonására, ez a kezdeményezés azonban ismét részben a Tisza Párt miatt bukott el. Az erről szóló szavazáson ugyanis a Tisza Párt képviselői nem támogatták a karbonadó 2028. januári bevezetését felfüggesztő javaslatot, vagyis arra szavaztak, hogy Brüsszel mindenképp lehetetlenítse el a rezsicsökkentést.

A Tisza Párt tehát eddig is egyértelműen a rezsicsökkentés eltörlése mellett érvelt, most pedig az Európai Parlamentben is ennek megfelelően szavaztak. Márpedig a rezsicsökkentés eltörlése jelentős terhet róna a lakosságra, ezzel elsősorban a családokat és az időseket hoznák nehéz helyzetbe Magyar Péterék.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza párt vezetője (Fotó: AFP)