Migrációs paktum: a szakértő elmondta, amit sokan csak sejtettek eddig

Brüsszelben elfogadták a migrációs paktumot, amely Kiszelly Zoltán szerint demográfiai, politikai és föderális célokat szolgál. Az elemzési igazgató úgy véli, az EU a csökkenő népesség problémájának megoldását a bevándorlásban látja, miközben a migránsok szavazatai a nyugat-európai baloldalt erősíthetik. Kiszelly elmondta, hogy a mostani brüsszeli irányvonal ismét veszélyes történelmi mintákat idéz, és a magyarok már többször nemet mondtak a migrációs paktumra.

Migránsok Németországban Fotó: BERTRAND GUAY Forrás: AFP

Brüsszelben elfogadták a migrációs paktumot, amely újabb kötelezettségeket róna a tagállamokra. Lapunk ennek kapcsán megkereste Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját, aki szerint a döntés mögött demográfiai, politikai és föderális törekvések húzódnak meg, miközben Brüsszel továbbra is azt sulykolja, hogy Magyarországon nincs migrációs nyomás. Kiszelly úgy látja: az uniós intézmények azért erőltetik a migrációt, mert Európa népessége csökken, a brüsszeli vezetés pedig ebben látja a lakosságszám pótlásának egyetlen eszközét. Rámutatott: a nyugat-európai kormányok szerint a családtámogatási rendszerek nem hozták meg a kívánt eredményt, ezért a bevándorlást tekintik megoldásnak.

Brüsszel magyarországi megbízottjai készek hátba támadni a magyarokat és elfogadni a paktumot. Fotó: AFP

Az unió lakónépességét akarják szinten tartani, és nekik igazából mindegy, hogy ki lakik itt, és azt mondják, hogy ők mindent megpróbáltak

 – fogalmazott. Az elemzési igazgató szerint ugyanakkor a migráció mögött pártpolitikai érdekek is meghúzódnak. Mint mondta, az állampolgárságot szerző bevándorlók döntő többsége baloldali pártokra szavaz Nyugat-Európában, így a migráció támogatása hosszú távon politikai előnyt is jelenthet nekik. Kiszelly szerint a paktum egyben a föderalizáció eszköze is, hiszen az unió a migránsok ellátási és integrációs rendszerének egységesítésére hivatkozva olyan területeket vonna közös szabályozás alá, amelyek hagyományosan tagállami hatáskörbe tartoznak. 

Azt gondolják, hogy egy csomó mindent egységesíteni lehet, szociálpolitikát, oktatást, szakképzést, mert azt mondják, hogyha egységes lenne a szociálpolitika, hogyha minden migráns mondjuk ugyanazt a szolgáltatást kapná, akkor szerintük nem mennének Németországba meg Hollandiába

 – mondta. A szakértő hangsúlyozta: Brüsszel azért állítja, hogy Magyarországon nincs migrációs nyomás, mert így indokolhatja, miért kellene hazánknak is menedékkérőket befogadnia a frontországokból. A probléma szerinte az, hogy a menedékkérelmek többségét (körülbelül kilencven százalékát) elutasítják, és a hazaküldés feladata már a befogadó országra hárulna.

Ezek a migránsok a lakosság fölöslege, és a környező földrészeken örülnek, hogy megszabadulnak ezektől az emberektől, akiknek helyben nem tudnak perspektívát adni, a helyi eliteknek nem hiányzik nekik még egy arab tavasz.

Felidézte: a mostani rendszer vészhelyzeti kvótát vezet be, a most elfogadott mechanizmust többségi szavazással erőltették át, amely akkor válik kötelezővé, ha a migrációs nyomás túl nagynak minősül. A szakértő szerint a migráció kezelésének nemzeti hatáskörnek kellene lennie, ezért eleve vitatott a migrációs paktum.

Mint mondta, egyetlen politikai jelzés – például a 2015-ös Merkel-féle szelfi – is elegendő lehet ahhoz, hogy tömegek induljanak el, és ilyen helyzet bármikor előállhat. A kvóta pénzzel is kiváltható, körülbelül húszezer euró befizetésével – ezt Kiszelly szerint évekkel ezelőtt Soros György is javasolta, a Project Syndicate-en 2015-ben. – Ezt hívtuk annak idején Soros-tervnek. Tehát zárul a kör. Csak azóta a közös hitel ötlete kikerült a tervekből.

Egymillió embert engedjen be az unió, és vegyen fel hitelt. Azt nem mondta, hogy kitől, de nyilván gondoljuk.

A szakértő hangsúlyozta: a migránsok azért nem érkeznek Kelet-Közép-Európába, mert nincs kiépült ökoszisztéma, míg Nyugat-Európában a mecsetek, az imámok és a nagyvonalú szociális ellátórendszerek is erős vonzerőt jelentenek. Magyarország kivétel az Európai Unión belül, itt nincsenek olyan viszonyok, mint Münchenben, Párizsban, Brüsszelben vagy Londonban.

A miniszterelnök nyilatkozatára reagálva – amely szerint Brüsszel magyarországi megbízottjai készek hátba támadni a magyarokat, és megállapodni a migránsok befogadásáról – Kiszelly felidézte: a magyarok már a népszavazáson és a nemzeti konzultációkon is világosan elutasították az illegális bevándorlást. Szerinte a Tisza Párt azért kerüli a részletek ismertetését, mert az uniós pénzek ígéretéért cserébe végre kellene hajtania Brüsszel elvárásait: a migrációs kvótát, a föderális irányvonalat és a genderideológiai követeléseket is. Az elemzési igazgató kitért Tarr Zoltán hírhedt mondataira is, amik nyáron hangzottak el.

Tehát ha az unió kútba ugrik a migrációval, a háborúval, a genderidológiával, akkor ők az unió után akarnak ugrani.

A miniszterelnök és a magyarok többsége nem akar a kútba ugrani.

Az unióból mi csak azt akarjuk átvenni, ami jó. Magyar Péterék meg mindent át akarnak venni az unióból, mert az Európai Néppárt ezt várja el tőlük. Mindig is voltak labancok, akik azt gondolták, hogy a birodalmi érdeket kell követni, mert az jó lesz.

Kiszelly szerint a történelmi tapasztalat is azt mutatja: a birodalmi érdekek kritikátlan követése eddig sem vezetett jóra. 

Láttuk, hogy ez kétszer hova vezetett. Most már harmadszor nem kéne kipróbálni

– zárta az interjút Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Borítókép: Magyarország nem fogad be migránsokat, és nem fizet az ellátásukért sem (Fotó: AFP)