Szankcióalku eredményeként engedett szabadon politikai foglyokat Lukasenka

Belarusz 123 politikai foglyot engedett szabadon, köztük ismert ellenzéki politikusokat, miután Washington beleegyezett a kulcsfontosságú káliumexportot sújtó amerikai szankciók feloldásába. A lépés komoly diplomáciai fordulatot jelez, amely Aljakszandr Lukasenka pozícióját is erősítheti.

A minszki tárgyalásokat követően Belarusszia 123 fogvatartottat bocsátott szabadon Forrás: AFP

🕊️🇺🇸🇧🇾 EEUU levanta sanciones al potasio bielorruso tras reunión con Lukashenko. Bielorrusia libera a 123 presos políticos, incluida Kolesnikova. #Bielorrusia #EEUU #Sanciones #Lukashenko #DerechosHumanoshttps://t.co/z1KAdFU1Hs

— El Tiempo (@ElTiempo_Mx) December 13, 2025

Coale a hírügynökség szerint arról is beszélt, hogy a Lukasenka elnökkel folytatott megbeszéléseken számos kérdést érintettek, köztük az ukrajnai háborút, Venezuelát, valamint az Egyesült Államok és Belarusz közötti kapcsolatok jövőjét. Szavai szerint a tárgyalások célja a kétoldalú viszony normalizálása és a közeledés lehetőségeinek feltérképezése. A BBC beszámolója szerint John Coale azt mondta: 

Ahogy a két ország kapcsolata normalizálódik, egyre több szankciót fognak feloldani.

Az amerikai különmegbízott kitért Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolatára is. Megfogalmazása szerint a belarusz államfő olyan szoros személyes viszonyban áll Putyinnal, amely lehetővé teszi számára, hogy tanácsokat adjon neki az ukrajnai háborúval kapcsolatban. 

Hozzátette: még ha ezek a tanácsok nem minden esetben találnak is meghallgatásra, hozzájárulhatnak a diplomáciai folyamatok előmozdításához. 

Belarusz a világ egyik jelentős káliumsó-termelője (más néven kálium-klorid), amely a műtrágyagyártás kulcsfontosságú alapanyaga. Az ágazatot sújtó nyugati szankciók az elmúlt években jelentős bevételkiesést okoztak az országnak.

A belarusz államfő szoros személyes viszonyban áll Putyinnal Fotó: AFP

Szabadlábra helyeztek két ellenzéki politikust

Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető elrendelte szombaton 123 politikai fogoly – közöttük Alesz Bjaljacki Nobel-békedíjas és Marija Kalesznyikava belarusz ellenzéki vezetők – szabadlábra helyezését, két nappal azután, hogy tárgyalássorozatot kezdett Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjával – tudatta közleményben az Egyesült Államok.

Bjaljacki, aki 2022-ben megosztva kapta a Nobel-békedíjat, emberi jogi aktivista, és négy éven át küzdött a politikai foglyok elengedéséért, míg végül őt is rács mögé zárták. 2021 júliusa óta ült börtönben. Marija Kalesznyikava a Lukasenka elleni 2020. évi tömegtüntetések egyik vezetője volt. A nővére, Tatiana, aki fáradhatatlanul kampányolt a szabadon bocsátásáért, nem sokkal később videóhíváson keresztül beszélhetett vele, és megerősítette a hírt a BBC-nek. Szabadlábra került 

Viktar Babarika is, aki 2020-ban indulni akart az elnök ellenében a választáson.

Amerikai tisztségviselők úgy tájékoztatták a Reuters brit hírügynökséget, hogy a Lukasenkával való alkudozás része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel „le akarják őt választani Vlagyimir Putyin orosz elnökről”, legalábbis bizonyos mértékig. 

Az ellenzék ezt az erőfeszítést meglehetős szkepticizmussal fogadja. Az Egyesült Államok és az Európai Unió súlyos szankciókat vezetett be Belarusz ellen, miután Minszk erőszakkal elnyomta a 2020. évi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás elleni ellenzéki tüntetéseket. Lukasenka szinte minden ellenzőjét börtönbe zárták, akinek nem sikerült külföldre menekülnie. A szankciók szigorodtak, miután Belarusz hozzájárult ahhoz, hogy Moszkva belarusz területről is indítsa 2022 februárjában az Ukrajna elleni szárazföldi támadást.

Borítókép: Aljakszandr Lukasenka és John Coale (Fotó: AFP)