Megkerülik Magyarországot: titkos hátsó ajtón gyorsítanák Ukrajna EU-csatlakozását

Miközben Magyarország továbbra is fenntartja vétóját Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásaival szemben, Brüsszelben mégis olyan megoldást fabrikáltak, amely lényegében megkerüli a magyar álláspontot. Az Európai Unió és Ukrajna ugyanis tízpontos cselekvési tervet fogadott el, amely – bár formálisan nem indítja el a csatlakozási fejezeteket – a technikai előkészítést lehetővé teszi, vagyis az uniós intézmények gyakorlatilag úgy tesznek, mintha a magyar vétó nem is létezne.

Megkerülik Magyarországot: titkos hátsó ajtón gyorsítanák Ukrajna EU-csatlakozását Forrás: AFP

A Euronews beszámolója szerint a dokumentumot Marta Kos, az EU bővítési főképviselője, valamint Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes jegyzi. Kos a Lvivben tartott informális miniszteri találkozón egyértelművé tette: Brüsszel politikai kérdésként kezeli Ukrajna felvételét, sőt az ukrán uniós tagságot a jövőbeni „európai biztonsági garanciák” alapkövének nevezte. Mint mondta, a csatlakozás „központi fontosságú lesz a békemegállapodás fenntarthatóságához”.

Brüsszel politikai kérdésként kezeli Ukrajna felvételét Fotó: AFP

Titkos hátsó ajtón gyorsítanák Ukrajna EU-csatlakozását

A hivatalos tárgyalások megkezdéséhez mind a 27 tagállam egyhangú beleegyezése szükséges, ezt azonban Orbán Viktor miniszterelnök továbbra sem adja meg. 

A magyar álláspont világos: folyamatban lévő háború alatt nem támogatja Ukrajna felvételét, különösen úgy, hogy a csatlakozás súlyos biztonsági és gazdasági következményekkel járna az unió egésze, így Magyarország számára is.

Brüsszel azonban ahelyett, hogy érdemi politikai kompromisszumra törekedne, inkább új, informális kerülőutat épített. A terv értelmében Ukrajna a Bizottság támogatásával tovább folytathatja az úgynevezett technikai előkészületeket, mintha a tárgyalások már megkezdődtek volna. Marie Bjerre dán EU-ügyi miniszter még hozzátette: „Nem lehet örökké tartó blokád”, utalva arra, hogy szerinte a magyar álláspontot előbb-utóbb fel kell törni. Egy uniós tisztviselő pedig nyíltan beszélt arról, hogy „ne vesztegessük az időt”, vagyis 

Brüsszel mindenáron közelebb akarja vinni Ukrajnát a tagsághoz – még akkor is, ha ehhez egy tagállam szuverén döntését kell kijátszani.

Az EU bővítési politikája új lendületet kapott, Moldovát és Ukrajnát példátlan gyorsasággal tették hivatalos tagjelöltté Fotó: AFP

A háború kezdete óta az EU bővítési politikája új lendületet kapott, Moldovát és Ukrajnát példátlan gyorsasággal tették hivatalos tagjelöltté. Orbán Viktor viszont mindeddig ellenállt a nyomásnak, és világossá tette, hogy jelen körülmények között nem támogatja Ukrajna felvételét.

A most elfogadott tízpontos terv a Lvivben tartott informális találkozó eredménye. 

A Kyiv Independent beszámolója szerint a jelenlegi hangsúly az első, második és hatodik klaszterbe tartozó intézkedések végrehajtásán és átvilágításán van, amelyek a tisztviselők szerint a jogállamisághoz és a demokráciához, a belső piachoz, illetve a külkapcsolatokhoz kapcsolódnak. A dokumentum részletesen rögzíti, milyen reformokat várnak el Ukrajnától a következő egy évben, főként a korrupcióellenes intézményrendszer megerősítése terén. Az Európai Bizottság ugyanis élesen bírálta a kijevi kormányt, miután a nyáron benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely aláásta volna két fő korrupcióellenes hatóság – a NABU és a SAPO – függetlenségét.

A terv első pontja ezért kimondja: Kijevnek „prioritásként” kell kezelnie e szervek megerősítését, joghatóságuk védelmét és kiterjesztését minden magas kockázatú területre. 

Emellett Ukrajna vállalta, hogy a jövő év második negyedévéig új korrupcióellenes stratégiát és programot fogad el. A bizottság szerint ugyanis az utóbbi időben visszaesés mutatkozik a korrupció elleni fellépésben – ezt a gyanús energetikai ügyek és az Enerhoatom vezetését érintő botrányok is jelzik.

A dokumentum érzékeny pillanatban született: az Egyesült Államok mind erősebb nyomást gyakorol Kijevre, hogy a finanszírozási bizonytalanságok miatt mielőbb jusson békemegállapodásra Oroszországgal. 

Sajtóértesülések szerint Zelenszkij átdolgozott, húszpontos béketerve 2027-re tenné Ukrajna EU-csatlakozását – vagyis Brüsszel mostani lépése e politikai határidő előkészítésének is tekinthető. 

Borítókép: Marta Kos, az EU bővítési főképviselője (Fotó: AFP)