Ribqa beszámolója szerint élete állandó rettegésben telt: nem mert utcára lépni fivérei kísérete nélkül, attól tartva, hogy elrabolják és megerőszakolják – ami a pakisztáni keresztény lányok esetében sajnos nem alaptalan félelem.
Karácsonykor lekapcsolták az áramot, hogy ne tudjunk ünnepelni. Az iskolában senki sem akart velem enni vagy beszélni. Kiközösítettek
– emlékezett vissza a megpróbáltatásokra.
Végül Nagy-Britanniába menekült, hogy befejezhesse tanulmányait az ortopédia és protetika területén, jelenleg pedig az Aid to the Church in Need (Segély a Szükséget Szenvedő Egyháznak) nevű jótékonysági szervezetnél dolgozik.
Amikor a király belépett, éreztem a Szentlélek jelenlétét. Csodálatos volt őfelsége előtt beszélni
– nyilatkozta meghatódva Ribqa, aki most már félelem nélkül, szabadon gyakorolhatja vallását.
III. Károly számára a keresztényüldözés témája nem újdonság. Még walesi hercegként, 2019-ben a The Telegraphnak írt húsvéti üzenetében hívta fel a figyelmet arra a becslésre, miszerint világszerte 245 millió keresztény szembesül üldöztetéssel.
A legkiszolgáltatottabbak a nők és gyermekeik. Sokat közülük megtámadtak és hajléktalanná tettek. Mélységesen megérintett és alázatra intett azok bátorsága és méltósága, akikkel találkoztam
– írta akkor.
Az uralkodó régóta igyekszik hídépítő szerepet vállalni a vallások között, ám reálisan látja a helyzetet.
Húsz éven át próbáltam hidakat építeni az iszlám és a kereszténység között, hogy eloszlassam a tudatlanságot és a félreértéseket. A lényeg azonban az, hogy mostanra elértünk egy válságponthoz, ahol ezeket a hidakat szándékosan és gyorsan rombolják le azok, akiknek ebben érdekük fűződik
– hívta fel a figyelmet még 2013-ban egy, a Clarence House-ban tartott fogadáson.
Borítókép: III. Károly brit király (Fotó: Anadolu via AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!