Az információs tér fokozott védelmére hivatkozva az Európai Bizottság létrehozná a demokratikus ellenálló képesség európai központját. Ebben a 2027-re felálló, Michael McGrath által irányítandó központban egyesítenék a dezinformációs kampányok és a választási befolyásolási kísérletek ellen fellépő uniós és tagállami intézményeket, valamint a bizottsághoz hasonló gondolkodású partnereket.
Ennek kapcsán az SZH arra hívta fel a figyelmet, hogy a CERV-programon keresztül finanszírozott politikai nyomásgyakorló hálózatot, valamint az Európai Bizottság fennhatósága alatt működő tényellenőri és dezinformációellenes hálózatokat is ebbe a központba vonnák össze, miután utóbbiakat egyesítették a Tényellenőrzők európai hálózata nevű, újonnan létrehozott ernyőszervezet alatt. A központ feladata lenne az információmanipulálási és dezinformációs kampányok előrejelzése, azonosítása és megfigyelése, valamint az ezekre adott válaszok koordinálása, de feladata és szerepe a jövőben változhat – írták.
Központi moderálás
Ugyancsak beszédes, ahogy a demokráciapajzs a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet és a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet kiegészíti. Ezek ugyanis együttműködésre kötelezik a közösségimédia-platformok, a keresőmotorok és az MI-alkalmazások üzemeltetőit az Európai Bizottsággal. A rendeletek kiegészítéseként a bizottság készít egy válság-protokolleljárást, amely választási kampányidőszakokban és egyéb információs válsághelyzetekben lépne életbe, a demokratikus ellenálló képesség európai központja kezdeményezésére – fejtette ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Aggályosnak nevezték, hogy a központ átvenné a közösségi platformok tartalommoderálását, azaz korlátozhatná egész kampányok láthatóságát, tiltólistára tehetne híroldalakat, elrejthetne a közfigyelem elől politikai szereplőket arra hivatkozva, hogy dezinformációt közvetítenek. Azt pedig, hogy mi számít dezinformációnak, a bizottság által finanszírozott tényellenőrzők európai hálózata határozná meg.
A gyakorlatban ez a struktúra tehát egyetlen hálózatban kötné össze az online nyilvánosság ellenőrzését célzó politikai döntéshozatalt, a vélemények befolyásolására törekvő politikai aktivizmust és a digitális média felügyeletét. Az EB pedig a hálózat fizetett elemeit kliensként használva korlátozhatná az európai közbeszédet, akár a tagállamok érdekeivel szemben is – fejtették ki.
Tiszás aknamunka
Annak kapcsán, hogy Von der Leyenék miként is használnák a véleményrendőrséget, az SZH felidézte, hogy a javaslatcsomag november 12-i európai parlamenti vitáján Lakos Eszter, a Tisza Párt képviselője – aki részt vett a csomag előkészítésében – a felszólalásában arról beszélt, hogy a közvélemény befolyásolása nemcsak külső szereplőktől érkezik, hanem a tagállamokon belülről is. Ezért a pajzsnak a belső információs manipulációval szemben is fel kell lépnie.
Tehát egyértelműen arra utalt, hogy a demokráciapajzsot nemcsak a harmadik országok elleni védekezés során, hanem az uniós tagállamokkal – különösen Magyarországgal – szemben is bevetnék.
Javaslatát azzal indokolta, hogy Magyarország információs környezete sajnálatos módon az EU egyik legkiábrándítóbb példája, ahol a kormány is él az információmanipuláció eszközeivel. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakcióban ülő DK-s Molnár Csaba pedig a plenáris vitán szintén a magyar kormányt próbálta a hálózat célkeresztjébe állítani. Azt állította ugyanis, hogy a magyar kormány az orosz propagandát terjeszti, az uniós intézményekben pedig az orosz érdekeket képviseli, ezért a demokráciapajzs adta képességeket Magyarország ellen is alkalmazni kell.
A jelentésben megemlítették, hogy mindemellett az Európai Bizottság a demokráciapajzzsal az influenszereket is beépítené a propagandahálózatába. Önkéntes influenszerhálózatot hoznának létre, amely a hagyományos médiaszereplőkhöz hasonlóan, velük együttműködve, de kifejezetten a fiatalokat célozva terjesztené a brüsszeli elit politikai célkitűzéseit támogató narratívákat.
Magyarországi befolyás
Magyarországon erre is volt már példa: az influenszereket és mesterséges intelligenciát is hasznosító kísérleti médiakezdeményezések között kapott támogatást a 24 kiadója, a Central Médiacsoport Zrt. is egy csaknem 6,5 millió eurós projektben, amely a fiatalokat célozza az online sajtóból átvett, influenszerek által közvetített tartalmakkal. A mintegy négymillió euróval támogatott Perspectives projekt tagjaként az Első Pesti Egyetemi Rádió is ebben a programban kap támogatást. A fiatalokat a közösségi médián keresztül megcélzó kísérleti projekt a Sphera is, amelyre mostanáig csaknem hatmillió eurót költött a bizottság, és a támogatottak között van a 444-et üzemeltető Magyar Jeti Zrt. is. Az uniós finanszírozás átláthatatlanságát jelzi, hogy az Európai Bizottság által üzemeltetett pályázati honlapon nem részletezik ezeknek a kísérleti projekteknek a költségvetését, a 24.hu támogatását pedig fel sem tüntették.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!