Valaha Németországban mindenki pontosan tudta, milyen feladatok várnak rá háború esetén. Gerald Funke német altábornagy most hasonló stratégia kidolgozásán dolgozik a modern fenyegetések – kibertámadások és drónhadviselés – fényében. Az altábornagy 55 ezer fős állományt irányít, amely Európában is jelentősnek számít, és egy újonnan szervezett apparátust vezet. Funke, a német fegyveres erők támogató parancsnokságának vezetője egy olyan vészforgatókönyvre készíti fel az országot, amely szerinte akár két-három éven belül valósággá válhat – számolt be róla az Origo a The Times cikkére hivatkozva.

A vészforgatókönyv szerint Oroszország teljes körű háborút indít a NATO ellen, a német erők válaszul órákon belül elkezdik a reagálást, és részt vesznek a harcokban. Egy 4800 fős gépesített dandár indul a litvániai bázisról, majd rövid időn belül további 15 ezer gyorsreagálású katona érkezik a frontvonalra. Hónapokon belül szövetséges országok több tízezer katonája érkezik a német északi kikötőkbe, ahonnan kelet felé szállítják őket közúton és vasúton, olyan útvonalakon, amelyeket orosz szabotázs, kibertámadások és nagy hatótávolságú rakétacsapások érhetnek. Naponta több száz sebesültet szállítanak vissza Németországba, ami a kórházakat a koronavírus-járvány legsötétebb napjaihoz hasonlóan terheli meg.
Funke a The Timesnak elmondta, hogy Afganisztánban kezelhető számú sebesültje volt, most viszont akár napi ezer sérülttel is kell számolnia. Az altábornagy tervezési feladatai a sebesültek evakuálásától és ellátásától a magánszektorból történő erőforrás-bevonásig, valamint a harctéri utánpótlás biztosításáig terjednek. Funke fő feladata, hogy a Németország-központú NATO-logisztikai hálózat működése ne álljon le, még akkor se, ha nő a háborús halottak száma, áramszünetek vannak, a vasúti közlekedés megbénul vagy orosz ügynökök zavart keltenek.
Az altábornagy kiemelte a hibrid hadviselés veszélyét, amely szabotázsokból, alvó sejtekkel végrehajtott akciókból és célzott támadásokból áll, ráadásul a nagy hatótávolságú rakétatámadások jelentette fenyegetést sem lehet kizárni.
Funke 61 éves, és 1983-ban csatlakozott a hadsereghez, a hidegháború utolsó komoly nukleáris feszültségének idején, a NATO Able Archer hadgyakorlata alatt.
Az Able Archer 1983. november 2-án kezdődött, tíznapos NATO-hadgyakorlat volt. A hidegháború eme meglehetősen kevéssé ismert mozzanatára több történész is úgy tekint, mint az 1962-es kubai rakétaválság utáni korszak azon pillanatára, amikor a világ a legközelebb került egy atomháborúhoz.
Funke parancsnoksága a hidegháború korabeli rendszert modernizálja, mivel 1983 óta sok minden változott. Az 1990-es évek előtt Nyugat-Németországban félmillió katona volt szolgálatban, és részletes tervek voltak egy háború esetén minden katonai és civil feladatra. Az altábornagy kitért rá, hogy akkoriban mindenki pontosan tudta a helyét, mit kell tennie egy védelmi háború kirobbanása esetén. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Merz-kormány döntése nyomán 2026-tól nyilvántartásba veszik az összes 18 éves német férfit, később sorsolással is behívhatják őket katonai szolgálatra.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!