„Megvezetett” magyarok és brüsszeli behódolás: ez a Tisza Párt politikája + videó

Az elmúlt napokban Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke ismét világossá tette: pártja Ukrajna ügyében gyökeresen szakítana a jelenlegi magyar állásponttal és egy Tisza-kormány esetén Magyarország gyorsan és feltétel nélkül igazodna az uniós fősodor elvárásaihoz – még akkor is, ha ez szembemegy a magyar emberek akaratával és érdekével.

„Megvezetett” magyarok és brüsszeli behódolás – a TISZA Párt politikája Forrás: AFP

Tarr Zoltán 2025. november 27-én a cseh közszolgálati rádió vendége volt, ahol nyíltan beszélt arról, mit tenne a Tisza Párt kormányra kerülése esetén. A műsorvezető egy kérdésfeltevésnél kifejtette, hogy Magyarország az egyik legnagyobb bajkeverő az EU-ban és megromlott hazánk kapcsolata az uniós intézményekkel. Felteszi a kérdést Tarr Zoltánnak, hogy kell-e és fognak-e ezen változtatni, ha kormányra kerülnek. Az egyik legfontosabb állítása az volt, amit erre válaszolt, hogy „normalizálni kell” Magyarország EU-s kapcsolatait, vissza kell térni a tárgyalóasztalokhoz, és az országnak „konstruktív tagjává” kell válnia az EU-nak és az uniós intézményeknek – hívta fel a figyelmet a Tűzfalcsoport.

Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke ismét világossá tette: pártja Ukrajna ügyében gyökeresen szakítana a jelenlegi magyar állásponttal. Fotó: MTI

„Két fő terület van, ahol harcolunk. Először is nyilvánvalóan egy hazai terület, tehát a hazai kérdések. Ez a kormány az elmúlt 15 évben nem foglalkozott az emberek számára fontos kérdésekkel: az egészségügy, az oktatás, az ország általános állapota és az emberek jóléte. Ezt valahogy helyre kell hoznunk. Ez a fő cél, amit szeretnénk csinálni.”

És ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, normalizálnunk kell az EU-kapcsolatokat és kapcsolatokat szomszédjainkkal, valamint más EU-n belüli és EU-n kívüli, de Európán belüli országokkal.

„Ez a kormány nem azt teszi, amit tennie kellene az országért. Ez a kormány csak olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek fontosak számukra rövidlátó céljaik érdekében, és mindenképpen vissza kell térnünk a tárgyalóasztalokhoz. Meg kell próbálnunk konstruktív tagjai lenni az uniónak, konstruktív tagjai a különböző intézményeknek, és ez a célunk. Ezért vagyunk itt parlamenti képviselőként. Tanulunk és igyekszünk elhitetni a kételkedőkkel, hogy igenis képesek leszünk változást elérni az országban, belföldön és nemzetközi szinten egyaránt” – idézte a lap Tarr Zoltánt.

Ez a brüsszeli nyelvjárásból jól ismert kifejezés azonban valójában nem mást jelent, mint azt, hogy Magyarország feladná a konfliktusvállalást, nem élne a vétójogával, és nem állna ellen azoknak a döntéseknek – például Ukrajna finanszírozásának vagy a migrációs politika támogatásának –, amelyekkel a magyar kormány eddig következetesen szembeszállt.

A legaggasztóbb kijelentések az orosz–ukrán háború kapcsán hangzottak el. Fotó: AFP

A legaggasztóbb kijelentések azonban az orosz–ukrán háború kapcsán hangzottak el. Tarr szerint ez a kérdés „megosztó”, mert az emberek szerinte nincsenek tisztában a helyzet valódi természetével. Szavai szerint Magyarországon sokakat „félrevezetnek”, ezért nem támogatják Ukrajnát kellő mértékben.

Majd kimondja a lényeget: világos kommunikációval meg fogják változtatni a társadalom álláspontját.

Tehát amikor a riporter az orosz–ukrán konfliktusra terelte a szót, Tarr Zoltán így nyilatkozott: „És nyilvánvalóan az ukrajnai háború körüli kérdések olyan dolgok, amelyek meglehetősen megosztóak lehetnek a normális emberek életében és egy országban. És olyan dolgokra gondolunk, mint az, hogy hogyan állítjuk meg az ukrajnai háborút, hogyan fogunk békét hozni, és hogyan fogunk segíteni Ukrajnának, hogy újjáépítse magát. Ezek olyan kérdések, amelyeket meg kell vitatni. A magyar kormány nem foglalkozik a problémák megoldásával. A magyar kormány jelenleg azzal foglalkozik, hogy problémákat teremtsen. Ez a valami, ez a fajta hozzáállás, amitől nagyon szeretnénk eltérni. De ugyanakkor szeretnénk tiszteletben tartani és védeni az emberek érdekeit Magyarországon, és ez nagyjából egybeesik más nemzetek céljaival is. Tehát ebből a szempontból úgy gondoljuk, hogy sokkal több párbeszédre van szükségünk, és megoldásokat kell keresnünk, nem pedig pusztítást…” 

Riporter: „Tehát pontosan mi a Tisza álláspontja az ukrán orosz konfliktussal kapcsolatban? Ön szerint ez megfelel az Európai Unió álláspontjának, hogy egyértelműen ukránbarát?”

Tarr: „Mindenképpen szeretnénk eltérni a kormány, a jelenlegi magyar kormány megközelítésétől, de azt is szeretnénk tiszteletben tartani, hogy Magyarországon ez a kérdés, mint mondtam, meglehetősen megosztó, és az embereket sok szempontból félrevezetik azzal kapcsolatban, hogy mi is ez a helyzet. Tehát úgy gondoljuk, hogy világos kommunikációval, világos békeszándékkal… képesek leszünk megváltoztatni azt az álláspontot, ahogyan viszonyulunk ehhez a tragikus helyzethez.”

Ez nyílt beismerése annak, hogy egy Tisza-kormány nem elfogadni, hanem korrigálni kívánná a választók véleményét. Ha a magyarok nem akarnak belesodródni a háborúba, nem akarják finanszírozni az ukrán politikai elit harácsolását, és nem akarják gyermekeik jövőjét újabb uniós hitelekkel megterhelni, akkor Tarr logikája szerint nem tudatos döntésről van szó, hanem félreértésről.

Majd ők „jobban elmagyarázzák” nekünk, hogy megértsük, miért is kéne a pénzünket – s majd egyszer talán a férjeket, apákat, fiúkat is – Ukrajnába küldenünk. Mindez különösen éles kontrasztban áll azzal, hogy a magyar kormány időközben petíciót indított az Ukrajna támogatásáról szóló brüsszeli követelésekkel kapcsolatban, és közvetlenül kikéri az emberek véleményét egy ilyen sorsdöntő kérdésben. 

A Tisza Párt korrigálni kívánná a választók véleményét

A Tisza ezzel szemben úgy véli, hogy a társadalom rosszul látja a helyzetet, és meg kell változtatni a gondolkodását. 

Ez nem tisztelet a választók iránt, hanem elitista, lekezelő politikai hozzáállás, amely a »felvilágosultak« és a »megvezetettek« világképére épül

– jegyzi meg a szerző. Tarr Zoltán megszólalásai alapján egy dolog biztos: egy Tisza-kormány Ukrajna ügyében nem a magyar társadalom döntését tekintené irányadónak, hanem az uniós elvárásokat. A „konstruktív tagság” Brüsszelnek való megfelelést jelentene, a „világos kommunikáció” pedig a választói akarat felülírását.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: AFP)