A nyilvánosságra került dokumentumok ugyanakkor azt jelzik, hogy az EU vagy nem rendelkezik az amerikai fegyverrendszerekkel azonos képességű eszközökkel, vagy nem képes azokat megfelelő ütemben előállítani.
Ez leginkább a stratégiai jelentőségű légvédelmi rendszerek esetében jelent problémát, ideértve a Patriot rendszereket, valamint az Ukrajnában szolgálatba állított F–16-os vadászgépekhez szükséges lőszereket és alkatrészeket. Németország és Hollandia szerint indokolt lenne, hogy a védelmi célra elkülönített források akár 25 százalékát EU-n kívül gyártott fegyverek beszerzésére fordítsák, elsősorban az Egyesült Államokból, így biztosítva Ukrajnának a kulcsfontosságú katonai képességeket.
Az amerikai fegyverektől függés rávilágít az EU-tagállamok dilemmájára: miközben Ukrajna támogatásában Washington technológiájára építenek, Donald Trump elnök egyre provokatívabb kijelentései Grönland ügyében évtizedek óta nem látott feszültséget okoznak az atlanti szövetségben.
A transzatlanti feszültség különösen érzékeny időszakban éri Ukrajnát. Az ország az elmúlt tíz év leghidegebb telét éli, a hőmérséklet több helyen mínusz húsz Celsius-fok alá csökkent.
Oroszország célzott rakéta- és dróntámadásokkal súlyos károkat okozott Ukrajna polgári energetikai hálózatában, ami az országot komoly válsághelyzetbe sodorta.
A folyamatos orosz támadások és a szélsőséges időjárás súlyos következményekkel járnak – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij január 14-én, amikor felszólította a szövetségeseket a légvédelmi rendszerek és elfogórakéták szállításának növelésére. Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy egyes légvédelmi egységek teljesen kifogytak a lőszerkészletekből.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!