Akár 100 milliárd euró Ukrajnának: az Európai Számvevőszék kockázatokra figyelmeztet

Az Európai Számvevőszék (ECA) véleményezte a bizottság „Global Europe” nevű javaslatát, amely 2028-tól egyetlen keretbe terelné az EU külső kiadásait. A dokumentum egyik központi eleme Ukrajna: akár 100 milliárd eurós támogatási csomag is szóba kerül, de az ellenőrök több pénzügyi kockázatra figyelmeztetnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)

Az Európai Számvevőszék 2026. február 5-én elfogadott véleményében elemezte az Európai Bizottság „Global Europe” nevű javaslatát, amely a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) részeként alakítaná át az EU külső finanszírozási rendszerét. A terv lényege, hogy a jelenlegi, külön működő külső eszközöket – így a nemzetközi partnerségi programokat, a szomszédságpolitikát, a bővítési támogatásokat és több más finanszírozási csatornát – egyetlen átfogó keretbe vonják össze. A humanitárius segítségnyújtás külön szabályai ugyanakkor megmaradnának.

Óriási támogatási csomagot készít Brüsszel Ukrajna számára (Fotó: AFP)

Abizottság javaslata szerint a 2028 és 2034 közötti időszakban összesen 200,3 milliárd euró állna rendelkezésre partnerországok támogatására (2025-ös árakon 177 milliárd euró). Ez névleg mintegy 70 százalékos növekedést jelentene a jelenlegi költségvetési ciklushoz képest. 

A számvevőszék ugyanakkor rámutat: a javaslatot kísérő hatásvizsgálat nem tartalmaz részletes, számszerű igényfelmérést, amely pontosan indokolná a források ilyen mértékű emelését.

A dokumentum egyik legfontosabb eleme Ukrajna támogatása. A tervezet szerint a Global Europe „keretet biztosítana” az ország újjáépítéséhez, a csatlakozás előtti felkészüléshez, valamint a magán- és közberuházások ösztönzéséhez. 

Az Ukrajnának juttatott támogatás teljes összege a 2028–2034-es időszakban elérheti a 100 milliárd eurót (2025-ös árakon 88,9 milliárd eurót). 

A támogatás több formában érkezhetne: vissza nem térítendő forrásként, költségvetési garanciák fedezeteként, illetve hitelként.

A vissza nem térítendő támogatás egy külön tematikus eszközön, az úgynevezett Ukrajna-tartalékon keresztül történne, amelyet a többéves pénzügyi keret felső korlátain felül hoznának létre. A javaslat a nem visszatérítendő támogatás esetében évi 13,5 milliárd eurós plafont említ (2025-ös árakon). A hitelek esetében azonban nem rögzít éves felső határt.

Az Európai Számvevőszék kiemeli: a tervezet szerint az Ukrajnának nyújtott hitelek mögött nem állna külön előzetes céltartalék. A kölcsönök fedezetét az uniós költségvetés úgynevezett „headroomja” biztosítaná, vagyis az a mozgástér, amely az EU által maximálisan lehívható tagállami források és a költségvetési kiadási plafon között van. 

Az ellenőrök arra figyelmeztetnek, hogy ez jelentős pénzügyi kockázatot hordoz, mert egy esetleges nem fizetés esetén a veszteségeket a jövőbeli uniós költségvetéseknek kellene viselniük, ami a tagállamok többletbefizetését is szükségessé teheti.

A vélemény arra is kitér, hogy a hitelek kedvezményes feltételekkel is nyújthatók lennének, például hosszabb futamidővel vagy kamattámogatással. A bizottság bizonyos esetekben tagállami bizottsági jóváhagyás nélkül dönthetne az ilyen támogatásokról. A számvevőszék szerint ez eltérést jelent a jelenlegi pénzügyi szabályoktól, ezért indokoltnak tartja ennek egyértelmű rögzítését és a szabályozás pontosítását.

A számvevők emellett arra is figyelmeztetnek, hogy a javaslat nagyobb rugalmasságot adna a források felhasználásában. Például lehetővé tenné, hogy stratégiai uniós érdekeket szolgáló beruházások esetén pályázati eljárás nélkül, közvetlenül ítéljenek oda támogatásokat. 

A számvevőszék szerint ha ezt nem határolják körül szigorú garanciákkal, az ellentétes lehet a verseny, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvével.

 Ezért az ellenőrök felső korlátok és egyértelműbb szabályok bevezetését javasolják.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)