A nagy kérdés: ki állja majd a klímavédelem költségeit

A zöldkérdésről és az Európai Unió többéves pénzügyi keretéről is tárgyaltak Brüsszelben az állam- és kormányfők, miközben az év utolsó EU-csúcsát majdnem költözésre kényszerítették a klímatüntetők.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái a brüsszeli Európa-épületre kapaszkodtak, és molinójukkal a klímavészhelyzet miatti azonnali intézkedést sürgették Fotó: REUTERS/Yves Herman

Megadta az alaphangot a lapzártánkkor is tartó EU-csúcstalálkozónak a Green­peace környezetvédőinek akció­ja: a klímaaktivisták tegnap reggel kapaszkodtak fel a brüsszeli Európa-épületre, ahol „Klímavészhelyzet” feliratú hatalmas molinót tettek ki. – Zseniálisnak találom a jelenséget, ugyanakkor félelmetes, mennyire nem működik itt a biztonság – mondta a Magyar Nemzetnek a helyszínen egy európai tanácsi illetékes. A Greenpeace több tucat jogvédőjét pár óra alatt eltávolították az épületről, majd békében megkezdődhetett az állam- és kormányfők idei utolsó találkozója.

Klímatüntetők ide vagy oda, a kétnapos tárgyalások első felét a zöldkérdés uralta. Charles Michel, az Európai Tanács új elnöke a találkozóra érkezve arról beszélt: nagyon reméli, hogy a vezetők végül egyezségre jutnak a 2050-es karbonsemlegességi cél ügyében. Brüsszelben a zöld megállapodás „arca”, Ursula von der Leyen nemrég beiktatott bizottsági elnök is ezt szorgalmazta.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái a brüsszeli Európa-épületre kapaszkodtak, és molinójukkal a klímavészhelyzet miatti azonnali intézkedést sürgették
Fotó: REUTERS/Yves Herman

– Mindannyian látjuk, mennyire pusztító az éghajlatváltozás – hangoztatta. Ebben valamennyi tagállami vezető egyetért, a nézetkülönbségek a karbonsemleges gazdaságok finanszírozásában vannak. – Mindannyian tudjuk, hogy a klímaváltozás nagy baj, azt is tudjuk, hogy ez ellen harcolni ­óriási vállalkozás. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ez rengeteg pénzbe kerül – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki a magyar álláspontot ismertetve újságíróknak arról is beszélt: nem engedhetjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit. – Természetesen Magyarország is azt szeretné, hogy 2050-re klímasemleges legyen az európai gazdaság – tette hozzá.

A visegrádi országok azonos álláspontot képviselnek. Az EU-csúcson Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is úgy érvelt: nem fog olyan modellt támogatni, ami árthat a lengyeleknek. Andrej Babiš cseh miniszterelnök pedig „csillagászati összegben”, 30-40 milliárd euróban határozta meg Csehország klímamentessé tételének a költségét. – Atomenergia nélkül pedig biztosan nem tudjuk elérni a célt – mutatott rá. Orbán Viktor szintén azt mondta: nukleáris energia nélkül nincs karbonsemleges európai gazdaság.

A magyar kormányfő visegrádi kollégái körében. Közösek az érdekek
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A klímavédelem ára mellett az Európai Unió 2021 utáni hétéves költségvetéséről is folytak a tárgyalások tegnapi lapzártánkkor. Emmanuel Macron francia elnök a helyszínre érkezve gyakorlatilag lehetetlennek nevezte, hogy sikerüljön megállapodni a pénzügyi keretről. Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli újságíróknak ugyancsak arról beszélt, hogy jelenleg egyetlen költségvetési javaslathoz sem tudna parlamenti többséget biztosítani. – Fogalmam sincs – válaszolt őszintén Mark Rutte holland kormányfő arra a kérdésre, mikor jöhet létre az egyezség a többéves költségvetésről.

Tegnap szavaztak a britek

Az EU-csúcs mai napján minden bizonnyal a nagy-britanniai választások eredménye is szóba kerül. A szigetországban tegnap tartottak előre hozott választásokat, amelynek – lapzártánk után ismertetett – eredménye alapjaiban meghatározza majd a brit EU-kilépés, a brexit sorsát. Bár Brüsszelből is árgus szemekkel figyelték a voksolást, az állam- és kormányfők egyelőre nem kívánták kommentálni a londoni eseményeket. Leo Varadkar, a brexitben egyik leginkább érintett tagállam, Írország miniszterelnöke is elhárította az erre vonatkozó újságírói kérdést. A hivatalos program szerint ma eljön az igazság pillanata: az uniós csúcstalálkozó zárótémája éppen a brexit lesz.