Ennyi pénz jutna Magyarországnak a helyreállítási alapból

A papírformának megfelelően a legnagyobb szeletet a járvány által leginkább sújtott országok kapnák.

2020. 05. 27. 14:47
VON DER LEYEN, Ursula
Brüsszel, 2020. május 27. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szájmaszkot viselve felszólal az Európai Parlament egynapos plenáris ülésén Brüsszelben 2020. május 27-én. Von der Leyen közölte: az Európai Uniónak 750 milliárd euróra (mintegy 262,5 ezer milliárd forint) van szüksége a koronavírus-járvány okozta példátlan gazdasági és a társadalmi károk utáni helyreállításhoz. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Betartotta ígéretét az uniós bizottság: gigászi méretű, 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozására tett javaslatot tegnap Brüsszelben. A koronavírus-válság hatásait kezelni célzó, Új Generáció névre keresztelt pénzügyi eszközt Ursula von der Leyen elnök mutatta be az Európai Parlamentben, ahol úgy érvelt a képviselőknek: néha a legmerészebb elképzelések a leginkább biztonságosak.

– Válaszúthoz érkeztünk, ez az EU történetének legnagyobb válsága, amelyet egyedül semelyik tagállam sem képes megoldani

– hangoztatta Von der Leyen.

A bizottsági javaslat szerint a 750 milliárdos alapból 500 milliárd euró lenne a vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd euró pedig a visszatérítendő hitel. A Magyar Nemzet is beszámolt róla, hogy Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ötszázmilliárd eurós alapot képzeltek el, ám még a múlt hétvégén a „fukar” tagországok – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – saját javaslattal álltak elő, mondván: mindenképpen hitelekben kell gondolkozni. A friss bizottsági csomag kompromisszumot tűz ki célul a tagállamok között, így kétharmada támogatásokból, az egyharmada pedig hitelből áll majd.

A várakozásoknak megfelelően a legnagyobb szeletet a járvány által leginkább sújtott országok kapnák.

A brüsszeli sajtóban megszellőztetett számok szerint Olaszország 81 milliárd eurónyi támogatást és 90 milliárdos hitelt, míg a spanyolok 77, illetve 63 milliárdot kapnának. Magyarország a dokumentum szerint nyolcmilliárd eurós támogatásra és megközelítőleg hétmilliárd eurónyi hitelre lenne jogosult. Varga Judit igazságügyi miniszter még a bejelentést megelőzően úgy fogalmazott a magyar szempontokról: a sikeres védekezés nem büntethető a források átcsoportosításával. – A fejletlenebb országok felzárkózása továbbra is prioritás, ezért ragaszkodunk a kohéziós források megőrzéséhez – mondta. A 750 milliárdos alapnak van egy 55 milliárd eurós része is, ahonnan az EU-s államok kohéziós célok mentén hívhatnak le támogatást a közös uniós büdzsén felül.

Fotó: MTI/EPA

A meghirdetett eszköz pedig szorosan illeszkedne a járvány miatt átdolgozott 2021–2027. évi, 1100 milliárd eurós keretköltségvetésbe.

Utóbbi főösszege szintén kedvező Magyarország számára, miután az – az előzetes jóslatokkal ellentétben – nem csökkent idén februárhoz képest, amikor is az állam- és kormányfők nem tudtak megegyezni ebben a kérdésben.

Akkor Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 1095 milliárdos kompromisszumot javasolt. Az alap és a büdzsé tehát mindösszesen 1850 milliárd euróra rúghat majd, és az uniós bizottság a piacról venne fel hozzá hitelt. A valóban történelmi méretűnek mondható csomagról június végi csúcstalálkozójukon, a várakozások szerint ezúttal már személyesen tárgyalhatnak az EU-tagállamok vezetői.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.