– Negyedik vagy ötödik alkalommal készítek Önnel interjút. Ez is annak a jele, hogy Ön volt az elmúlt évtizedek egyik legaktívabb nagykövete Budapesten. Aktivitásával hozzá tudott járulni a brit–magyar kapcsolatok szorosabbá tételéhez?
– Az aktivitás részben abból fakad, hogy ilyen ember vagyok. Nem hiszem, hogy folyamatosan az irodámban kellene ülnöm. A nagyköveteket azért fizetik, hogy képviseljék az országukat. Ezt az irodájukból nehezen tudják megtenni. A nagykövet az általa képviselt ország arca.
– Tehát ezt nemcsak kötelezettségének érzi, hanem a személyiségéből is fakad ez az aktivitás?
– Igen, ez a stílusomhoz is hozzátartozik, de azért a brit külügyminisztérium is elvárja tőlünk, hogy reklámozzuk az Egyesült Királyságot. Van egy nemzetközi státusunk, amely megköveteli ezt a fajta aktivitást. Mi vagyunk a világ ötödik, Európa második legnagyobb gazdasága, tagjai vagyunk az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hozzájárulásunkat tekintve a NATO vezető európai tagországa vagyunk. A környezetvédelemtől a modern kori rabszolgaság elleni küzdelmen át az emberi jogok védelmezéséig nagyon sok olyan ügy van, amelyeknek képviselete fontos számunkra. Van egy harmadik szempont is. A brexit miatti körülmények kulcsfontosságúvá tették azt is, hogy világossá tegyük: csupán az Európai Uniót hagytuk el, nem Európát.
Tudatában vagyok annak, hogy a kilépésünk ártott a magyar nemzeti érdekeknek. A távozást viszont a saját nemzeti érdekeink miatt választottuk.
Az önök vezetői nyilvánvalóvá tették, hogy Magyarország barátot veszít el az Európai Unión belül. Miközben az európai sajtó egy nagy szelete, de részben a brit sajtó is hibának nevezte a britek népszavazáson hozott döntését a kilépésről, az önök kormánya volt az egyetlen, amely hirdetést adott fel a brit sajtóban azzal az üzenettel: tiszteletben tartjuk a britek döntését, de szeretnénk, ha maradnának. Diplomataként nem mehetek el amellett a tény mellett, hogy Magyarországon sokaknak fájt a brit döntés. Fontosnak éreztem kinyilvánítani, hogy Magyarországot továbbra is szoros barátként és szövetségesként fogjuk tisztelni, s igyekeztem mindenkit biztosítani afelől, hogy garantáljuk az Egyesült Királyságban élő magyarok jogait. Mi pedig nem megyünk sehova.
Január 31-i távozásunkkal nem zártuk be a nagykövetséget, s nem fogjuk bezárni később sem.