Egyre nézettebbek a hazai sorozatok

Amolyan első fecske volt kilenc éve az HBO csatornán megjelenő, Mátyássy Áron rendezte Átok című sorozat a minőségi, többrészes televíziós filmek hazai térnyerésében. A trendet az RTL Klub folytatta a külföldi mintára épülő Válótársakkal, A tanárral és a február közepén debütált Alvilág című thrillerrel. De népes rajongótábora van az olyan remake-sorozatoknak is, mint a Terápia vagy az Aranyélet. Köbli Norbert forgatókönyvíróval a thriller műfajáról és a hazai viszonyokra hitelesített, úgynevezett „átvett történetekről”, Ujj Mészáros Károly rendezővel pedig a tévésorozat és a mozifilm határairól beszélgettünk.

A kedden kezdődött Alvilág főhőse egy háromgyermekes családanya Forrás: RTL Klub

Az elmúlt tíz évben elmosódott a határ a mozifilm és a televíziós sorozat között: a játékfilmes rendezővel, színészekkel és az egész estés filmek gyártási minőségével készülő produkcióknak köszönhetően mára a néző otthon moziélményt szerezhet. Mind több magyar fesztiváldíjas rendező vág bele minőségi drámai sorozat gyártásába: Enyedi Ildikó például (Az én huszadik századom, Simon Mágus, Testről és lélekről) az HBO csatornán sugárzott Terápia több epizódját jegyzi, a Válótársakat pedig Kovács Dániel rendezte. A sort Mátyássy Áron (Utolsó idők, Víkend) kezdte mintegy tíz évvel ezelőtt, aki az Átok című filmdrámával a 41. Filmszemle legjobb televíziós filmjének díját vitte haza, és a nézők szeretetét is kiérdemelte.

Ma már a magyar tévésorozat nem merül ki a hazai politikai-társadalmi viszonyokra reagáló Taki bácsiban és Mágenheim doktorban: a Szomszédok típusú teleregény vagy a Rózsa Bisztró körül épült lakópark rendszerváltás utáni vállalkozói rétegének napi szappanoperája (Barátok közt) mellett megjelent az igényes drámai sorozat is. Tragédia, komédia, sőt thriller készül igazi színészi kaliberekkel, határon innen és túl díjazott rendezőkkel és elismert forgatókönyvírókkal. Ezt a trendet itthon az HBO csatorna diktálta, majd az RTL Klub reagált rá A tanár, a Válótársak és a nemrég indult Alvilág című szériákkal. Utóbbiakat külföldi minta alapján adaptálták hazai viszonyokra a forgatókönyvírók.

Holland verzió – Fű és fehér por (Penoza) – nyomán készült Ujj Mészáros Károly Alvilág című thrillersorozata. Az ősszel debütált X – A rendszerből törölve című nagyjátékfilmben bevált színészek tűnnek fel a képernyőn: Balsai Móni és Schmied Zoltán alakítják a sorozat főszereplőit, a forgatókönyvet pedig Bodzsár Márk és Köbli Norbert jegyzik.

– Remek filmsorozat volt az Alvilág holland eredetije, a mi koncepciónk szerint pedig ami jól működött ott, azt megtartottuk a hazai verzióban is. Úgy kell átültetni a történetet az itthoni viszonyokra, hogy a néző elhiggye, ez nálunk megtörténhet – mondta érdeklődésünkre Köbli Norbert forgatókönyvíró.

A kedden kezdődött Alvilág főhőse egy háromgyermekes családanya
Fotó: RTL Klub

A thriller műfaja – a Magyar Nemzeti Filmalap új filmtámogatási rendszerében meghatározott műfaji filmeket váró gyártási igénnyel összhangban – rendre megjelenik a nagyjátékfilmjeink sorában, a már említett X – A rendszerből törölve, valamint Sopsits Árpád A martfűi rém című munkája is ezt példázza. A berni követ és A vizsga forgatókönyvírójától, Köbli Norberttől nem idegen a krimi műfaja sem, de hangsúlyozta, hogy a történetek megkívánják ezt a speciális műfajt.

Mint kifejtette, A vizsga az 1956-os forradalom utóéletét az ügynökvilágon keresztül láttatja, itt senki nem bízik senkiben, ezért a körülmények szinte követelik, hogy thrillerként filmesítsék meg a történetet. Úgy véli, az rossz irány, ha a filmesek a műfajt ráerőltetik a sztorira, és amerikanizálódni szeretnének.

– Az Alvilág cselekményének középpontjában egy nő áll, akinek férje és bátyja is a drogüzletből szerezte nagy vagyonát. Regényszerű filmdráma, nyolc részben, amelynek minden rezdülése összefügg, izgalmas fordulatokkal köt le – vázolta fel a forgatókönyvíró. Mint mondta, az inasévekhez hasonló az átvett filmmel való munka, de meglátása szerint már arra tartunk, hogy hamarosan megjelenjenek a saját drámai sorozataink is, és ízig-vérig magyar történettel és karakterekkel állnak elő a hazai sorozatkészítők.

Ujj Mészáros Károly először rendez sorozatot, és úgy látja, nehezebb, mint a játékfilm készítése, ráadásul ez egészen más munkamódszert igényel.

– Ezt talán jól érzékelteti, hogy 400 perc hasznos anyagot vettünk fel az Alvilág forgatásakor, ami négy játékfilmnyi filmet jelent. Emellett sokkal hatékonyabban kell dolgozni ugyanannyi idő alatt. Kiélezettebb munkamódszerrel dolgozunk, míg egy játékfilm esetében naponta két percet veszünk fel, a sorozatnál naponta hét-nyolc percet készítünk el. Emellett törekszünk a játékfilmek minőségét megtartani, a lehető legtöbb szögből és profi világítással dolgozni – összegezte a különbségeket az éppen Portóban tartózkodó filmrendező. Mint mondta, az Alvilág történetében az érzelmi töltet, annak intenzitása fogta meg. – A krimin túl nagyon sok szála van: emberi viszonyok, veszteségek, azok feldolgozása, serdülőkorú gyerekek nevelése, a barátság és annak kérdése, hogy meddig tart a baráti szövetség. Nagyon sok emberi viszonyt boncolgat a film, nagyon is univerzális témákat – hangsúlyozta.

A Terápia egy izraeli sikerszéria adaptációja
Fotó: HBO

Az sem ritka, hogy a drámai sorozat később egész estés filmmé alakul: David Lynch kilencvenes években játszott kultuszfilmje, a Twin Peaks is jó példa erre, de a szóban forgó, holland Penoza-széria is játékfilmre ihlette alkotóit.

Hogy hová fejlődik a hazai drámai sorozatkészítés, és lesz-e a közeljövőben hús-vér magyar történetünk, még kérdéses. Mindenesetre tény, hogy amióta televízió létezik, újabb és újabb kihívásokkal szembesíti a mozit, a játékfilm pedig ehhez mérten rendre megtalálja a maga útját.