Megújult a Corvin mozi

Megnyitásakor Budapest első szélesvásznú filmszínháza volt a húszas években, később az 1956-os forradalom ellenállási pontjaként, a Corvin közi ütközetekkor alaposan megsérült az épület, majd egy évre rá nyitott meg újra. Negyven évig lényegi változás nem történt az ingatlanon, legutóbb 1997-ben nyert új formát, amikor a modern multiplexek igényeinek megfele­lően újították fel a mozit. Ismét elérkezett a korszerűsítés ideje: nemrég teljes belső felújítást végeztek.

Kényelmesebbek lettek a nézőterek, és biztonságtechnikai fejlesztésekre is áldoztak Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Figyelemfelkeltő felhívást tett közzé év végén a Corvin Budapest Filmpalotát működtető Budapest Film Zrt.: ezer forintos jelképes akciót hirdetett a mozi jellegzetes piros székeinek megvásárlására.

Mindössze két hét alatt – tizenöt év után – átfogó korszerűsítést végeztek a főváros egyik legnagyobb filmszínházának belső terein: újrafestették a legnagyobb Korda-termet, új szőnyegek és falikárpit, valamint korszerűbb légkondicionáló berendezés, bútorzat került az egyes termekbe, emellett biztonságtechnikai fejlesztések is történtek. A termek névadóinak arcai – Karády, Korda, Kabos, Latabár, Radványi, Jávor – óriásportrékként kerültek a falakra. A képek Nagy Marianna és Csajághy Réka grafikusművészeket dicsérik.

1922-es megnyitásakor a főváros legnagyobb filmszínháza volt, és egyszerre adott helyet színi előadásoknak és vetítéseknek. Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, a magyar királyi kormány majdnem teljes létszámban, valamint a kor szellemi életének kiemelkedői tették tiszteletüket az akkori megnyitón. A Bauer Emil és Schulek Frigyes tervezte filmszínház egy év alatt készült el és 1300 vendég befogadására volt alkalmas. Az épület bejárata fölött Róna József domborműve a névadó Corvin Mátyás királyt ábrázolja, a falon látható domborművek egy-egy jelenetben idézik vissza az uralkodó életét.

Kényelmesebbek lettek a nézőterek, és biztonságtechnikai fejlesztésekre is áldoztak
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A hattermes, 1500 fő befogadására alkalmas mozit 1995-ben kezdték el a dolby stereóval ellátott multiplex mozirendszer igényei szerint átépíteni, az épület homlokzatát megtartva. A felújítás terveit Rajk László és Töreky Dezső késztette. 1997-ben nyitott meg ismét a filmszínház Bujtor István Három testőr Afrikában című játékfilmjével, majd a mozi évekig a Magyar Filmszemlék helyszíne volt.

Említésre méltó, hogy Közép-Európa akkor legnagyobb, 140 négyzetméteres vetítővásznát állították fel a filmszínház nagytermében. Az elmúlt két évtizedben hazai és nemzetközi filmes rendezvények – mesterkurzusok, díszbemutatók, fesztiválok – otthona volt az épület, tavaly a Magyar Filmhét is a falai között kapott helyet, és idén áprilisban az 5. Magyar Filmhetet is a filmpalotába hozzák a szervezők. A felújított mozi első jelentős eseménye a Corvin moziéjszaka lesz február ­16-án, amikor egy karszalaggal kora estétől másnap hajnalig maratoni filmnézésen vehetnek részt az érdeklődők.

A Budapest Film Artmozi-hálózata folyamatosan újult meg az elmúlt évtizedekben, ezek közé tartozik a kisebb, egytermes Kino mozi, továbbá a Toldi és a Tabán, valamint a Puskin mozi és a Művész mozi, az artmozik hálózatán kívül pedig a szélesebb közönséget megszólító Corvin Budapest Filmpalota.