A félhetetlen kalandjai

Szombaton lesz a Bartók rádió napja: 11 órától éjfélig élő adásban jelentkeznek. A program nyitánya egy különleges zenés mesejáték lesz.

Bánkövi Gyula első irodalmi vállalkozása a Grimm testvérek egyik klasszikusát szólaltatja meg Fotó: Bach Máté

Szombaton lesz a Bartók rádió napja: 11 órától éjfélig élő adásban jelentkeznek. A program nyitánya egy különleges zenés mesejáték, A félhetetlen lesz, amelynek szövegét és zenéjét Bánkövi Gyula szerezte. – Az eredeti címe A félelemkereső, édesapám nagyon sokszor mesélte nekem, kedvencem volt, sőt a négy gyerekemmel is a nagypapa ismertette meg a Grimm testvérek alkotását. Amikor a darabbal elkészültem, mesélték a gyerekeim, hogy mindig borzalmasan féltek kiskorukban, miközben hallgatták, de mégis ezt kérték a nagypapától.

A Grimm-mesék eleve szörnyűek, de azt hiszem, hogy ez mindegyiknél borzalmasabb – mondta el lapunknak a zeneszerző. Miután elkészült a darabbal, megnézte A félelemkereső néhány filmes feldolgozását, de mint mondta, egyik sem tetszett neki, mert nem tudták a mese nyerseségét és erejét, a különleges fantáziavilágát visszaadni.

– Én mindenképp szerettem volna ennek a nagyon karakteres Grimm-mesének az arculatát megtartani. Majdnem minden szörnyűség benne maradt, de próbáltam az élét – legalábbis egy kicsit – úgy elvenni, hogy vicces versbe szedtem a szöveget – fogalmazott Bánkövi Gyula. Elmondása szerint ez a mese nemcsak a gyerekeknek tanulságos, hanem a felnőtteknek is, mert minden mesebeli szörnyűségnél és boszorkánynál szörnyűségesebb lehet az élet valósága. A történet végén a félelmet a Félhetetlen felesége tanítja meg.

Kilenctől 109 éves korig ajánlják, mert egyrészt az a cél, hogy a gyerekeket a zenés hangjáték révén bevezessék a kortárs zene világába, másrészt pedig a felnőtteknek éppen olyan esztétikai élményt adjon a darab, mintha elmentek volna egy szimfonikus koncertre. A március 23-i bemutató különlegessége, hogy öt muzsikus és egy narrátor fogja a 6-os stúdióban élő adásban előadni, és az egész napos programra ingyenesen jöhetnek az érdeklődők.

– A zene helyenként nagyon érthető, hagyományos eszközökkel dolgozik, de rengeteg kortárs zenei eszköz is van benne. Azok a gyerekek, akik meghallgatják, ha később elmennek egy kortárs zenei koncertre, talán nem érzik majd idegennek ezt a zenei világot. Arra törekedtem, hogy mindenféle zenei gesztus egyenesen következzen a szövegből. Amikor kész lettem a darabbal, megláttam benne egy kétfelvonásos opera lehetőségét is – fejtegette a szerző.

Bánkövi Gyula első irodalmi vállalkozása a Grimm testvérek egyik klasszikusát szólaltatja meg
Fotó: Bach Máté

Bánkövi Gyulának jelentős életműve van. Írt már szimfonikus zenekarra darabot, kamarazenét, zongoradarabot, de elektroakusztikus zenét is. Az egyik különleges zenekari művében hatvannyolc muzsikus játszik és hatvannyolc szólamú a partitúrája. Viszont A félhetetlen az első irodalmi vállalkozása, most ugyanis nemcsak a zenét szerezte, hanem a szöveget és a vicces verseket is. – Nem akarok párhuzamot vonni, de épp úgy, mint a Wagner-operákban, ebben is vezérmotívumok vannak. Igyekeztem, hogy az egész darabnak egységes tonalitása legyen – emelte ki a zeneszerző.

Kérdésünkre, hogy mit gondol a félelemről, Bánkövi Gyula elmondta, hogy szerinte ez korfüggő, ahogy idősödik az ember, mindig mástól fél. – Egyszer egy nagypénteki keresztútnál mondta egy atya, hogy semmitől sem kell félni, csak a bűntől. Ahogy az ember egyre idősebb, arra kell rájönnie, hogy értelmetlen dolog előre félni, mert úgyse azok a dolgok történnek meg velünk, amiktől tartunk. Egyébként, ha valamilyen konkrétumot kellene mondani, akkor a harapós kutyáktól és a kígyóktól félek. De megfigyeltem magamon azt is, hogy attól tartok, nem tudom rendesen megcsinálni, amire hivatott vagyok – fogalmazott a szerző.

Bánkövi Gyula szólt arról is, nagyon nagy felelősség egy zeneszerzőnek, hogy amit csinál, azt őszintén csinálja, belülről jöjjön az ihlet. Úgy véli, ha a zeneszerző az életében csak pár olyan darabot vagy taktust tud írni, amellyel másoknak örömet szerez, akkor már megérte. – Az egész életnek is erről kellene szólnia: az adakozásról. Az embernek az energiáját, a szeretethullámait nem magába kell zárnia, hanem osztogatni kell belőle másoknak is – tette hozzá.