Mézga Géza és a kapuzárás

Mézgáék a békés Kádár-kor, a gulyáskommunizmus társadalmának tipikus alakjaiként 1968-ban léptek be az otthonokba. A középszer térnyerésének időszaka ez, a kiszámítható biztonság ideáltipikus évtizedei.

Átlagos felnőttek és tipikus kamaszok – Szűcs Gábor rendezése megtartja az eredeti karaktereket Fotó: Teknős Miklós

Mézgáék a békés Kádár-kor, a gulyáskommunizmus társadalmának tipikus alakjaiként 1968-ban léptek be az otthonokba. A középszer térnyerésének időszaka ez, a kiszámítható biztonság ideáltipikus évtizedei. Mézga Géza középkáder, a könyökvédős könyvelő prototípusa, unalmas egyenmellényben masírozó, kopaszodó, félrefésült hajú családapa. És bár a Nyugat maga az elérhetetlen álom, fiának, Aladárnak megadatik, hogy a jövővel kapcsolatba léphessen. És ott van a művelt, de ingerlékeny Máris szomszéd is, aki jóban van Mézgáékkal, bár lenézi őket.

Ezt a miliőt éleszti fel és teszi jelenidejűvé Szűcs Gábor rendezése, az eredeti karaktereket megtartva, Deák Lőrincz Andrea íróval közösen némileg átdolgozva az eredeti történetet. Az újjászületett mesében – legalábbis a sajtóbemutató tapasztalatai alapján – a családfő, Mézga Géza kapuzárási pánikkal küzd, felesége, Paula félrelépésére gyanakszik, vívódását Máris szomszéddal osztja meg. Mindeközben Paula kamaszodó gyermekei drámáit igyekszik megoldani, és a tőle megszokott hévvel aggódik Kriszta magánélete és Aladár tanulmányi eredményei miatt.

Volt már hasonló próbálkozás népszerű rajzfilm színpadra adaptálására, ám a musicallé formált Dr. Bubó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mézgáékat viszont már a promóció elkezdése előtt hatalmas érdeklődés övezte, a bemutató előtt egy héttel pedig szinte az összes jegy elkelt Budapesten és vidéken is.

Átlagos felnőttek és tipikus kamaszok – Szűcs Gábor rendezése megtartja az eredeti karaktereket
Fotó: Teknős Miklós

A rendező szerint a puhuló szocializmus mindenféle hétköznapi problémáját hordozza az eredeti mű, benne a korszak tipikus karaktereivel, mégis csomó elemében és figuráiban rendszerfüggetlenül a mindenkori átlagok átlagát jeleníti meg. – Tipikus kamaszokat látunk Aladárban és Krisztában, abban az életkorban, amikor mindenki egy önálló égitestnek gondolja magát, és úgy véli, hogy nem hasonlít e Föld kerekén senkihez. Ternovszky Béla rendező és a Romhányi József–Nepp József írópáros őket is nagyon jól érezték.

És miközben a középszert formálták meg, egészen extra képességeket adtak nekik: kapcsolatot tarthatnak a jövővel egy „unokaősön” keresztül – összegezte Szűcs Gábor. Kitért arra, hogy ma enciklopédiányi tudást kell magukévá tenni az Aladárhoz hasonló fiataloknak, akik haladni akarnak a korral. – Mi tudjuk, hogy ezek a gyerekek lehetnek a következő időszak zsenijei vagy épp vesztesei. Minden humorával és bájával megannyi olyan dologgal szembesít a Mézga család, amiről mindenkor szól az életünk, és ahogy a szocializmusban működött a történet, úgy működik ma is – vélekedik a rendező.

A zenés darab két előadással startol jövő hétfőn és kedden a MOM Kulturális Központban, majd augusztusig több nagyvárosban, köztük Győrben, Szekszárdon, Kecskeméten, Sopronban, Szombathelyen is vendégeskedik.