Egy szilárd értékrend kiskátéja

Otthonunk, Európa címmel Csáky Pál európai parlamenti képviselő kötetté formálta az elmúlt öt évben közreadott írásait, interjúit, beszédeit.

A magyarság mindig is Európához tartozott, eredendően európai nép vagyunk. Csáky Európa identitásának újradefiniálását, pontosabban ön-újradefiniálását szorgalmazza.

Sürgeti azt a paradigmaváltást, amely az EP-választást követően amúgy is elkerülhetetlen lesz, hacsak Európa nem akarja elveszíteni azt a szerepét, amely ma még a globális világ egyik meghatározó tényezőjeként ismeri el.

Másként fogalmazva: „Európát egyvalaki zilálhatja szét és győzheti le, mégpedig önmaga.”

Kimondja, hogy szilárd társadalom nem létezhet tudatos önkorlátozás és erkölcsi igazságosság nélkül.

Csáky szerint mai világunk manipulálásának új találmánya és új eszköze a féligazság, amely kifosztja az emberek lelkét, kimossa agyukat. Megjegyzem, két féligazságból soha nem lesz egy igazság, mert a társadalmi törvényszerűségek nem mindig követik a matematika logikáját.

A szerző őszintén vázolja fel azokat a nehézségeket is, amelyek közt a kisebbség az önrendelkezési igényét érvényesíti. A magyar pozíció világos: a megmaradás. Ellenben a szlovák pozíció: a magyarság abszorbeálása.

Csáky szerint épp ezért kiemelten fontos az olyan hagyományos közösségek szerepe, mint a felvidéki Csemadok, amely immár hetvenéves múltra tekint vissza.

Ugyanakkor azt sem rejti véka alá, milyen húsba vágó tényt jelent nekünk a felvidéki értelmiség eltűnése, valamint a szlovákiai magyar nemzettudat rohamos gyengülése.

A kötet a valódi megbékélés esélyeit latolgatja, nyitva hagyva a kérdést, mégpedig úgy, hogy maga is feltesz néhányat. Ezen kérdések egyike a szlovák habitus, illetve hogy mivel akarunk mi megbékélni mint közösség: demográfiai lecsúszásunkkal, intézményeink leépülésével, nyelvünk eltűnésével vagy a nemzettudatunk szétforgácsolásával?

A szerző meggyőződése, hogy bármilyen összefogást csakis a magyar ügy iránti elkötelezettség alapján lehet elképzelni.

A világra kitekintve Csáky a globalizáció azon problémáját feszegeti, miszerint egyre nagyobb vagyon összpontosul egyre kevesebbek kezében, s ez egy eleddig soha nem látott mértékű függőséget teremt.

A legfrissebb adatok szerint a világ tíz leggazdagabb emberének nagyobb a vagyona, mint az egyértelműen a szegények közé sorolható négymilliárd embertársunké együttvéve.

Egyértelmű jele ez a tőkekoncentráció tarthatatlanságának, s markánsan veti fel a fenntartható fejlődés problematikáját. Mindezen kihívásokkal összefüggésben azonban a szerző óva inti a mai társadalmakat a politikai hamiskártyásoktól.

Csáky Pál kötete tömörítve foglalja össze XXI. századi dilemmáinkat. Nekem azt a lepréselt virágot juttatja eszembe, melyet még általános iskolás koromban rejtettem egy lexikon lapjai közé.

S ha most, 2019 tavaszán, néhány évtized távlatából előveszem, eszembe juttatja életem azon időszakát. Lehet, hogy néhány év múlva majd e kötet is egy író-politikus betűkbe préselt gondolatain keresztül idézi meg korunkat a jövőnek?

Csáky Pál: Otthonunk, Európa. Pro Futuro Hungarica, 2018.