Elárverezik a most előkerült, Ady Endre kézírását őrző portrét

Művészettörténeti jelentőségű lehet a napokban felbukkant, Ady Endre kézírását őrző portré, Székely Aladár fényképe, amelyet a ­Múzeum Antikvárium elsőként lapunknak mutatott meg. A fotót 1909-ben a költő Beretvás Hugó zeneszerzőnek dedikálta, aki nehezen komponálható verseinek megzenésítésére vállalkozott. Ady által szignált képet legutóbb 21 éve találtak, a szóban forgó képmás május 16-án a Kossuth Klubban kerül kalapács alá.

„Kedves, jó Beretvás Hugómnak, verseim muzsikába röptetőjének, Bpest 1909 nov. 17 Ady Endre” – áll a megsárgult, jól ismert könyöklős, félalakos kép előlapján, Székely Aladár felvételén.

A képet a Múzeum Antikváriumba adta be őrzője – kilétét nem fedte fel az antikvárius –, feltehetőleg még az eredeti, art decós keretbe foglalva, majd a régiségkereskedés szakemberei hitelesítették az írást.

– Ady hiú ember lévén szeretett dedikált könyveket adományozni. Ennek ellenére ritkák a keze írását őrző dokumentumok. Néhány hete egy árverésen a Balázs Bélának ajánlott könyve kétmillió forintért kelt el. Értékét növelte, hogy pályatársának írt alá könyvet, de művészettörténeti jelentősége van annak is, hogy ezúttal zeneszerzőhöz intéz sorokat a költő. Rá­adásul Ady által dedikált kép huszonegy éve nem került elő – magyarázta Antal Károly a Múzeum Antikvárium társtulajdonosa. A két évtizede árverezett portrét egy hölgynek szignózta a költő.

A XX. század egyik legnagyobb magyar költője által megszólított Beretvás Hugó egyike az Ady-versek megzenésítőinek, Hans Richter tanítványa, egy ideig pedig a bécsi operaház korrepetitora volt. Csáth Géza a Nyugat hasábjain tesz említést róla, nem méltatva túl sokra zenei tehetségét. „Ady Endre verseihez zenét komponálni csábító vállalkozás. (…) Pár év előtt sokan lehetetlenségnek tartották még. (…) Beretvás Hugó Ady-dalainak fő hibája, hogy hiányzik belőlük a tartózkodás előkelősége és az egyszerűség meggyőző ereje…” – fogalmaz Csáth 1909-ben.

Ady verseihez Reinitz Béla zeneszerző írt később maradandó dallamokat.

Az ismert félalakos, könyöklős Ady-kép rögzítője, Székely Aladár mások mellett a Nyugat írógárdáját és Rippl-Rónai Józsefet is fényképezte. Ady nagyra becsülte művészetét, ezért több mell- és egész alakos képet készített róla. A költő halálát ­követően Székely hét eredeti Ady-arcképet tartalmazó albumot adott ki, melyhez Móricz Zsigmond írta az előszót. Kétféle technikával dolgozott a fényképész, a szóban forgó fotó úgynevezett matt albumin módon lett előhívva, ami idővel megfakult. De ugyanezt a felvételt zselatinos ezüst módszerrel is előhívta, ezért találkozhatunk a portré markánsabb, kontrasztosabb másaival.

További különlegessége a most előkerült képnek, hogy amikor tulajdonosa behozta, a gyűjtő arra kérte, restaurálja a megfakult képet. – Amikor leemeltem a hordozóról, alatta egy kisebb, kevésbé ismert Ady-kép is felbukkant, a ragasztástól pöttyös papíron. Az a gyanúm, hogy még maga Ady ragasztotta át a képet – mondta Antal Károly.

Néhány éve egyébként ugyancsak a Múzeum Antikvárium árverésén kelt el Fekete István Tüskevárának eredeti kézirata, amelyet a hagyaték kezelői adtak át az antikváriusnak.

Az irodalomtörténeti értékű dokumentumok állami védelmére az Országos Széchényi Könyvtár tehet javaslatot, ha egy irat ezt megkapja, akkor az illetékes intézmény – most a Petőfi Irodalmi Múzeum – élhet az elővételi jogával.